Csúszik a román bérek rendezése
Victor Ponta miniszterelnök ezzel szemben állítja, hogy kormánya már decemberben, tehát még az idén helyükre teszi a béreket. Franks viszont ezt csak akkor tudja elfogadni, ha az emelt bért jövőre kapják kézhez a közalkalmazottak.
Romániában a bérek 25 százalékkal csökkentek 2010 júliusától. Az ideiglenesként beharangozott vágás mintegy felét 2011 elején visszaadta a kormány, és még körülbelül ugyanennyivel kellene emelni a fizetéseket, hogy a közalkalmazottak javadalmazása elérje a két évvel korábbi szintet. Victor Ponta kormányának fél évre szóló programjában (ősszel parlamenti választások lesznek Romániában) a közalkalmazotti fizetések teljes körű helyreállítása is szerepel.
Franks szerint a bérek legfeljebb 8 százalékkal emelkedhetnek idén. Az IMF már tett engedményt azzal, hogy az idei államháztartási hiánycélt 1,9 százalékról 2,2, százalékra engedi felpuhítani, de az már nekik is sok, hogy a hétfőn beiktatott új kormány a kisnyugdíjasoktól az elmúlt másfél évben levont egészségbiztosítási járulékokat is vissza akarja fizetni. E két intézkedéssel Románia még a fellazított hiánycélon is „túllőne” az IMF szerint.
A járulékfizetési kötelezettség kiterjesztését a 740 lejnél (nagyjából 50 ezer forint) kisebb nyugdíjakra alkotmányellenesnek nyilvánította a taláros testület. A döntés elvileg nem vonná maga után a már levont járulékok visszafizetését, ám a három pártból álló Szociálliberális Unió (USL) még ellenzékben, majd a múlt pénteken megszavazott kormányprogramjában is kötelezettséget vállalt erre.
Románia 2011 tavaszán kötött két évre szóló, mintegy 5 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelszerződést az IMF-fel. A megállapodás aktuális felülvizsgálatát értékelő Franks bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a mutatók nagyjából a tervek szerint alakultak, viszont vannak aggasztó jelek is. Első helyen említette, hogy nőttek az állami vállalatok kinnlevőségei, és nem rejtette véka alá a gyanúját, hogy a jelenség mögött a választási kampány közeledtével erősödő politikai nyomás húzódik meg. Franks szóvá tette ugyanakkor, hogy több vállalat privatizációja meghiúsult, ami szerinte megkérdőjelezi Románia elkötelezettségét a szerkezeti reformok iránt.