Az EU-nak nem sürgős

Ukrajna is napirenden lesz – ha nem is hivatalosan – az EU-külügyminiszterek hétfői találkozóján. A keleteurópai országgal kapcsolatos uniós politikát hangolják össze a külügyérek, miután egyre nagyobb a nyomás annak érdekében, hogy az EU vezetői bojkottálják a labdarúgó-Európa-bajnokság ukrajnai meccseit.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már jelezte, hogy nem utazik el a találkozókra, és a többi EU-biztos is követi a példáját. Viktor Janukovics ukrán elnök kedden ráadásul lemondta a kelet-európai vezetőknek szervezett jaltai csúcsot, miután a Timosenko-ügy miatt a többi közt Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország és Németország vezetői jelezték, hogy mégsem kívánnak részt venni a találkozón.

Miközben a foci-Eb éppen azt lenne hivatott megmutatni, hogy Ukrajna modern, európai ország, a bajnokság a lehető legrosszabb reklámja lett a negyvenötmilliós államnak. A Timosenko kapcsán kirobbant botrány miatt sem siet az EU a társulási megállapodás és a szabad kereskedelmi egyezmény aláírásával és ratifikálásával. Nem csoda. Az unió és Ukrajna öt évig tárgyalt a több mint ezeroldalas dokumentumról, amelyet Brüsszel mézesmadzagként használt az ukrán demokratikus reformok megvalósítása érdekében. Március végén „szignózták” az egyezményeket, ami a szöveg lezárását jelenti, az aláírást még nem. Janukovics sikerként adta el a hírt otthon, az EU visszafogottabb volt, és a lehető legkevesebb sajtónyilvánosságot biztosította az eseménynek. Sajtóhírek szerint Janukovics a szignózás után azonnal hozzálátott az ellenzékiekkel szembeni kemény fellépés fokozásához.

Stefan Füle bővítési EU-biztos már korábban jelezte: Ukrajna csak akkor számíthat az egyezmények aláírására, ha az októberi választások szabadok és igazságosak lesznek. De uniós tisztségviselők feltételként jelölték meg a politikai nyomástól mentes igazságszolgáltatást, az antidemokratikus gyakorlatok beszüntetését is. Általánosak az aggályok az ukrán befektetési és üzleti környezet miatt is.

Ukrajnának és az Európai Uniónak azonban szüksége van egymásra: egyiknek az energiaimport, a másiknak a geopolitikai helyezkedés szempontjából és gazdaságilag is. Janukovics egyébként a Nemzetközi Valutaalappal is összerúgta a port. A válság kirobbanása után az IMF 15,6 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának, ám egy éve leállította a programot, mert az elnök nem volt hajlandó végrehajtani a hozzá kapcsolódó népszerűtlen megszorításokat. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.