Ezzel együtt jól látszik a tőzsdei mutatók hétfői alakulásán, hogy más politikai irányvonalat képvisel, mint elődje, Nicolas Sarkozy, aki a német elképzeléseket támogatta. Hollande győzelmével a brüsszeli gazdaságpolitika iránya is eltolódhat, s bár nem biztos, hogy ez a hangsúlyváltás negatív, az már más kérdés, hogy a befektetők hogyan ítélik meg. A hétfői fejlemények alapján egyelőre úgy tűnik, nem biztos, hogy pozitívan.

Az összes meghatározó európai börze, így a frankfurti vagy a párizsi is egy százalék körüli vagy ennél nagyobb mértékű csökkenést mutatott. (A délután folyamán ugyanakkor a francia börze már erősödött, s a német piac is ledolgozta veszteségét.) Ebben persze legalább akkora, vagy talán még nagyobb súllyal játszottak közre a görög választások eredményei, mint a francia elnökváltás. Beállt a sorba a Budapesti Értéktőzsde is, amely hasonló napközbeni gyengülést produkált, s ha nem is ilyen mértékű, de mínuszban zárta a kereskedést. A hétvégén a forint is veszített értékéből, igaz, tegnap már némi erősödést produkált a közös európai fizetőeszközzel szemben. A magyar deviza euróárfolyama 286-287,4 forint között mozgott, míg csütörtökön és pénteken 282-284 közelében szóródtak a kötések.

Sarkadi Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója szerint a gazdasági válságot eddig félrekezelték az unió vezető államai: a kizárólag a szigorú megszorításokra és a pénzügyi rendszerbe pumpált eurómilliárdokra építő stratégia nem hozta meg az eredményeket, csak tovább mélyítette a perifériaországok krízisét recesszió és infláció formájában. Az ezen irányvonal mentén haladó Merkel–Sarkozy páros lépései komoly társadalmi problémákat is okoztak. Ha vasárnap Sarkozy győz, akkor is irányváltásra lett volna szükség.

Mivel nagyon úgy látszik, hogy az adósságspirálból nincs kiút, ezért ha a mostani felfogáshoz képest csupán enyhén módosítanak a problémakezelés irányán, az semmire sem lesz elég. A gondok változatlanul megmaradnak, és időről időre, egyre nagyobb intenzitással törnek a felszínre. Nem tartható tovább, hogy szigorú megszorításokat várnak el a bajba került államoktól, miközben azok semmit sem kapnak cserébe. Egyre világosabb, hogy a fájdalmas intézkedésekért le kell írni ezen országok adósságának egy részét. Ez viszont a vezető uniós tagállamoknak akár ezermilliárd eurós veszteséget is okozhat, s Németországnak fájna a legjobban. Ebben a kérdésben pedig Hollande szerepe fontos ugyan, de nem kell túldimenzionálni, előbb-utóbb igazodni fog a német elvárásokhoz – tette hozzá. Az instabil görög helyzet semmiképpen nem tesz jót Magyarország, a magyar pénz- és tőkepiac megítélésének sem. Ezért fontos, hogy mielőbb megállapodjunk IMF-fel, mivel ezektől a fejleményektől valamelyest függetleníteni tudnánk magunkat. Különösen igaz lesz ez akkor, ha még inkább felerősödnek azok a vélemények, melyek szerint Görögország nem marad az eurózóna tagja. Amennyiben a hellének valóban kilépnek, az alighanem komoly pánikot eredményez, hiszen szinte biztosan több perifériaállam esetében is felvetődne ez a lépés, ami az európai egység megbomlását jelentené.