– A pragmatizmus győzedelmeskedni fog, a válságkezelés az ellentétes feleket azonos oldalra kényszeríti – mondta az elemző, aki szerint a piacok már hetek óta beárazták Francois Hollande győzelmét, így nem lehet hirtelen akciókra vagy pánikhangulatra számítani.

Azt Emmanuilidisz is elismeri, hogy a Berlin–Párizs-tengelyben lehetnek kezdeti feszültségek, különösen azért, mert a júniusi francia parlamenti választásokig Hollande kevéssé lesz rugalmas. Az elemző szerint a márciusban 25 tagállam által elfogadott fiskális paktumot nemcsak Hollande bírálja, Ausztria, Hollandia, Olaszország és Spanyolország is a kiegyensúlyozottabb válságkezelés mellett érvelnek. Szerinte a két európai vezető kapcsolata (akiket a sajtó máris a Frangela közös névvel illet) pragmatikus lesz, és a kompromisszumkeresés fogja meghatározni. Emlékeztetett, hogy eleinte a „Merkozy” páros, azaz Nicolas Sarkozy és Angela Merkel kancellár kapcsolata sem volt minden feszültségtől mentes. Ráadásul jövőre Merkel is választások elé néz, így neki is kompromisszumkészebbnek kell lennie.

Érezhetően ezt a hangulatot akarta megragadni Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi kérdésekért felelős alelnöke is, aki szombaton (a Brüsszeli Szabadegyetemen tartott beszédében) ismét felhívta a figyelmet azokra a válságkezelő elemekre, amelyek a bizottság szerint kiutat jelenthetnek, de eddig – többnyire a német ellenkezés miatt – nem tűntek megvalósíthatónak. Ilyen az infrastrukturális beruházásokra létrehozandó projektkötvények vagy az államadósságokat bizonyos szintig közösségivé tevő strukturális, népszerűbb nevén eurókötvények, illetve az Európai Fejlesztési Bank tőkekapacitásának növelése. Új elem, hogy az EU-biztos beszédében rámutatott: az uniós költségvetési szabályok nincsenek kőbe vésve, adott esetekben megfontolandó a rugalmasság.

Görögország egyelőre sokkal jobban aggasztja az Európai Uniót, mint Hollande. A hellén választók 65 százaléka szavazott olyan pártokra, amelyek nem kötelezték el magukat a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) „trojkájának” reformprogramja mellett. Bizottsági szóvivők hétfőn nem akartak találgatásba bocsátkozni arról, hogy szigorú megszorítások vezettek-e el a hétvégi eredményhez. Megerősítették ugyanakkor: Görögországnak az eurózónában a helye. Mivel csak most kezdődnek a koalíciós tárgyalások, a bizottság el akarta kerülni azt a látszatot, hogy egyes pártokat esetleg jobban kedvelnek Brüsszelben. De az üzenet így is világos volt: „a bizottság reméli és elvárja, hogy Görögország következő kormánya tiszteletben tartja az Athén által vállalt kötelezettségeket”. Az egyik bizottsági szóvivő kiemelte: a görög csomag példa nélküli erőfeszítés a szolidaritás kifejezésére. – A szolidaritás kétirányú utca –mondta Amadeu Altafaj Tardio.

A bizottsági szóvivő abba sem akart belemenni, vajon nem követel-e majd Brüsszel újabb írásos elkötelezettséget, amit a két nagyobb, most komoly veszteséget szenvedő pártból korábban már kipréselt. Annyi azonban világos, hogy a megszorításellenes pártok zsákutcába vezethetik az országot: ha Görögország felrúgja a megállapodást, elzárják a pénzcsapot, és az állam nem tud majd nyugdíjat adni, fizetést utalni, és egyáltalán, működni. Akkor jön majd csak az igazi káosz.