A politikusok a népre mutogatnak
Egyelőre nem látszik, miképpen és kikből alakít kormányt a konzervatív politikus, aki a szavazás előtt még azt mondta, hogy abszolút többséget akar, és hozzátette: koalíciós partnerekkel, különösen baloldali pártokkal semmiképpen nem kötne kormányszövetséget. Szamarasz most már az Európa-barát erőkhöz fordulva azt mondta: fontolják meg koalíciós ajánlatát. „Megértem a nép dühét, de a mi pártunk nem engedheti meg, hogy Görögország kormány nélkül legyen.”
A parlamentbe jutott hét görög párt két nagy csoportra osztható. Az ND (108 képviselő) és a 41 képviselői hellyel harmadik helyre szorult Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) számítanak a „memorandum” támogatóinak. (Ez volt az az okmány, amelyet a korábbi görög kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval aláírt a mentőcsomag elnyerése érdekében.) Az összes többi parlamenti helyhez jutott párt memorandumellenesnek nyilvánította magát, illetve a feltételek újratárgyalását követeli. Egyébként Szamarasz is ezt ígérte korábban, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megkapja az áhított nagy többséget.
Tegnap a Demokratikus Baloldal nevű, PASZOK-szakadárokból alakult kis párt vezetője, Fotisz Kuvelisz (19 parlamenti helyük van) is bejelentette, hogy nem lép be harmadiknak a két volt kormányzó párt mellé egy új kormányba, mert az eredmények az „emberek zaklatottságát és dühét” igazolják. Velük pedig meglenne a kormánytöbbség. Az ND-ből kiszakadt Független Görögök nevű középjobb párt még csak szóba sem akar állni Szamarasszal. Amennyiben Szamarasznak nem lesz koalíciója, Alekszisz Ciprasz, a Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) vezetője kaphat kormányalakítási megbízást. Esélye neki sincsen, mert a memorandumellenes pártok szélsőjobbtól szélsőbalig terjedő tarka csapata aligha képes többséget alkotni.
Ciprasz egyik első beszédében azt mondta, hogy a kampányidőszakban tett ígéretéhez tartja magát, és az „egyesült baloldal kormányát” alakítja meg. Pártja támogatottságának nagyarányú növekedését annak tulajdonította, hogy „szavazatukkal a görögök új napot nyitottak történelmünkben, amelyben nem lesz helye a durva megszorításoknak. A kölcsönegyezményt a nép hozzájárulása nélkül kötötték meg, s azt az általános szavazás megfosztotta legitimitásától.” Többször kizárta még a lehetőségét is, hogy akár az ND-vel, akár a PASZOK-kal együttműködjön. Hogy miként képzeli az egyesült baloldal kormányát, nem tudni. Ciprasz szerint pártja sikere felforgatta az eddigi status quót, s „erős üzenet Görögországnak és Európának is”. Ismerős szófordulatot használva azt mondta, hogy ez a „békés forradalom üzenete”. A Sziriza vezetője szerint „Európa népei nem fogadhatják el a barbár memorandumot”. (Több görög ismerősömmel is beszéltem. Számukra a töredezett parlamentnél is félelmetesebbnek látszik a Hitler-imádó neonácik parlamentbe kerülése 21 mandátummal. „Eddig azt hittük, hogy zűrzavaros, de legalább demokratikus ország vagyunk” – mondta egyikük.)
A töredezett parlament, a kormányozhatatlanság és a hosszú válság lehetősége aggodalmat kelt sok elemzőben. Meglátszott ez az athéni tőzsde hétfői napján is. A görög közvélemény nincs felkészülve a lehetséges változásokra, mert a megszorítások ugyan nagyon keservesek voltak, de legalább az eurózóna biztonságát ígérték. Ez a biztonság egyre kisebb. A lapunknak nyilatkozó elemzők két lehetőséget látnak: a korábbi koalíciónak sikerül megnyernie néhány pártjától elszakadni kész képviselőt, s így törékeny többséget alkothatnak Szamarasz vezetése alatt. A másik esély, hogy Papuliász elnök felkéri Lukasz Papademosz eddigi szakértő miniszterelnököt egy újabb nemzeti egységkormány megalakítására, amely a legközelebbi választásig vihetné az ügyeket.
