Szerbia választott, de nem döntött

2012-05-07

Nem született meglepetés Szerbiában a vasárnapi, többszintű választásokon: az előzetes eredmények alapján az elnöki posztért induló 12 jelöltből az újraválasztásáért küzdő Borisz Tadics a részeredmények szerint 26 százalékkal és mérsékelt nacionalistának tekintett Tomiszlav Nikolics a voksok 24,5%-val jutott a két hét múlva esedékes második fordulóba. Az előrejelzésnek megfelelően – tehát a kormány összetételét illetően még kérdőjeleket hagyva – alakult a 18 párttal futó parlamenti választás is, amelyen szintén a Tadics vezette Demokrata Párt (DS) és a Nikolics mögött álló Szerb Haladó Párt (SNS) küzd az első helyért, míg harmadikként várhatóan a néhai Szlobodan Milosevics utódpártja, a DS-szel eddig koalícióban kormányzó Szerb Szocialista Párt (SPS) fut be, élén – az államfőválasztáson is indult – Ivica Dacsiccsal.

A legutóbbi kormány belügyminisztere akár a kormányfői posztot is kérheti cserébe a koalíció folytatásáért. Igaz, kettejük egyezsége ehhez kevés lesz a 250 fős parlamentben: a koalíció eddig is a két párt mögött álló egy-egy pártszövetségből, továbbá az EU-párti, Szerbia decentralizációjáért fellépő Szerbia Egyesült Régióiból (URS), valamint kisebbségi pártokból állt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ). A magyar párt eredménye ezúttal döntő lehet, ha az eddigi négy mandátuma után valóban sikerül hatra növelnie képviselői számát, ahogyan azt az államfőválasztáson is indult VMSZ-elnök, Pásztor István remélte, százezer szavazatra számítva.

A 6,8 millió szerb választópolgár emellett önkormányzati és a Vajdaságban tartományi szinten is voksolhatott. A 120 fős vajdasági parlamentben is erősödést vár a VMSZ. Az 53 százalékos részvétellel megtartott választáson gyengén szerepelt a Hágában háborús bűnök vádjával ítéletére váró Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártja (SRS), amellyel Nikolics négy éve szakított, létrehozva az SNS-t. Az előzetes felmérések alapján az SRS az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén mozog. Nem volt sikeres elnökjelöltük, a pártvezér felesége, Jadranka Seselj sem. Ez jelzi, hogy a szerb választás főszereplője inkább a gazdaság volt, semmint a nemzeti retorika, beleértve az önállóvá vált, de Belgrád által el nem ismert Koszovót is. Nemcsak Tadics, de ma már Nikolics is az EU-tagság híve. (Szerbia március ban vált hivatalosan is tagjelöltté. A szerbek szűk többsége támogatja a csatlakozást, ami 2020-ra tűnik elérhetőnek.) Sőt a tagság érdekében már az egykori radikális Nikolics is kiáll a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködés mellett. Igaz, újabb áldozatot már nem kell ezért hoznia, hiszen Belgrád minden körözött háborús bűnösét kiadta.

A 24 százalékos munkanélküliséggel küzdő Szerbia pénzügyi stabilitása számára létkérdés a mielőbbi kormány megalakulása. A szerb valuta január óta hét százalékot gyengült az euróval szemben. – A dinár sorsa nagyban függ a következő kormánytól és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő új megállapodástól – jelentette ki még pénteken a szerb állami televízióban a Szerb Nemzeti Bank vezetője, Dejan Soskics. (Munkatársunktól)

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.