Leváltották a kétpártrendszert
Felborult Görögországban a majdnem negyvenéves kétpártrendszer. A szavazók otthagyták a régi „nagy” pártokat, és új politikai képviseleteket jelöltek meg. Kisebbségbe kerültek az eddig kényszerkoalícióban kormányzó szocialisták (PASZOK) és konzervatívok (Új Demokrácia, ND), és új politikai játékosok léptek az előtérbe. Az első exit pollok eredményei szerint az első helyre az ND, Antonisz Szamarasz pártja jutott, de szánalmas eredménnyel, a szavazatok 20 százalékát kaphatta. Az előző 2009-es választáson, amikor ellenzékbe kényszerültek, még 33,5 százalékjuk volt. A nagy győztes a Radikális Baloldal Szövetsége nevű koalíció (15-16 százalék), amelyet Sziriza néven emlegetnek. A párt ellenzi a megszorító intézkedéseket. Nem utasítja el teljesen a nemzetközi hitelek elnyeréséért tett lépéseket, de ezeket újra akarja tárgyalni. (A görög politika a „memorandumot” igenlő és elutasító erőkre oszlik. A memorandum az a dokumentum, amelyet a görög kormány az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal írt alá a Görögország által követendő megszorításokkal teljes gazdaságpolitikáról.)
Az első jelentések szerint a PASZOK korábbi híveinek 40 százaléka pártolt át a radikális baloldalhoz, de rájuk voksolt több korábbi konzervatív szavazó is. Az eddig kormányzó középbal párt a harmadik helyre szorult 15 százalék körüli szavazati eredménnyel. Az előző választáson 43,9 százaléka volt. Athéni megfigyelők azt mondják, hogy a szocialisták még hátrább kerülhetnek, megelőzheti őket a Független Görögök nevű új jobbközép párt, amely nemrég vált ki – épp a megszorítások körüli nézeteltérések miatt az ND-ből. A parlamentbe bejut az ortodox marxistának tartott Görög Kommunista Párt is, amely a szavazatok 7,5-9,5 százalékát kaphatta, és a Demokratikus Baloldal is ott lesz, amely viszonylag engedékenyebb a memorandum ügyében. Parlamenti párt lesz az Arany Hajnal nevű neonáci, bevándorlóellenes, fajgyűlölő párt is, 6–8 százalék között kapott. Az új parlamentbe kilenc párt juthat be –számítják.
A nagy kérdés az, latolgatják egy ideje Görögországban, képes lehet-e egy ilyen töredezett parlament bármilyen kormányt összehozni. A kvázi győztes ND ugyan a memorandum újratárgyalását akarja, de vezére, Antonisz Szamarasz kijelentette, nem lép koalícióra baloldali pártokkal. Tehát sem a PASZOK-kal, sem a Szirizával. A baloldalt és a középbalt is olyan mély ellentétek osztják meg, hogy közös platformot aligha képesek találni. A jobboldal is koalícióképtelen töredék pártokból áll, akik nem tudnak többséget alkotni – a neonácikkal itt sem barátkoznak a demokratikus pártok. Lidia Filippakisz athéni szakíró a Népszabadságnak azt mondta az első eredmények nyomán, hogy sokan máris azt latolgatják, hogy mikor lesz az újabb szavazás – ez akár már június 17-én megtörténhet, ha a pártok képtelenek kormányt alkotni – mondta. Kérdéses, hogy ez megoldást jelent-e a görög társadalomnak. A görögök nem akarnak lemondani az euróról (a KKE akarja vissza a drachmát), de a kaotikus állapotok és a zuhanó gazdasági teljesítmények miatt elképzelhető, hogy erre a partnerek kérik fel az országot. Görögországban 20 százalék feletti a munkanélküliség, 111 ezer vállalkozás zárt be, a bankok alig működnek, a fizetések és a nyugdíjak negyven százalékot veszítettek korábbi értékükből.
Ciprasz lehet a főszereplő
A görög politika új főszereplője Alekszisz Ciprasz 38 éves mérnök, a Sziriza vezetője. Az athéni születésű férfi városrendezőnek tanult, sokáig dolgozott mérnökként, miközben a kommunista ifjúsági mozgalomban és más baloldali szervezetekben ténykedett.
Legutóbb ő volt a Sziriza parlamenti frakcióvezetője. A kis baloldali párt néhány képviselővel már 2004 óta jelen van a parlamentben, de most hatalmi tényező lett.
