Kampányfogás lehet a közellenségből
Az al-Kaida vezérével, az egykori első számú közellenséggel éppen egy évvel ezelőtt (május másodikára virradóra) végzett az amerikai tengerészgyalogosok elit alakulata a pakisztáni Abbottabad városában. Néhány helikopter az éj leple alatt leszállt, a kommandósok megostromolták a házat, végeztek a célponttal és négy másik személlyel, majd hátrahagyták a feleségeket és gyerekeket, valamint az egyik helikopter roncsát. Bin Laden holttestét Afganisztánban azonosították, és 24 órán belül eltemették – a tengerbe.
Abbottabad városáról a világ korábban soha nem hallott, és a helyiek azt szeretnék, ha gyorsan meg is feledkeznének arról, hogy évekig itt rejtőzött a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletek szervezésével gyanúsított Oszama bin Laden. A terroristavezér háza helyén ma már juhok legelnek: az „erődítményt” még februárban ledózerolták, hogy ne emlékeztesse a pakisztáni katonaságot és a titkosszolgálatot arra, hogy az orruk előtt rejtőzött a világ legkeresettebb embere. A pakisztáni kormány állítja, az amerikai akciót is a fejük fölött, a tudtunk nélkül szervezték meg. A német Spiegel egyébként úgy tudja, hogy a városban két háza is volt az al-Kaida vezérének, de a másikban a támadás idején épp fia, Hamza tartózkodott, akinek sikerült kereket oldania.
Az abbottabadi lakosok még ma is kételkednek abban, hogy valóban bin Laden lakott a városukban. A helyi legenda szerint az al-Kaida-vezér már évekkel ezelőtt meghalt, a támadást csak az amerikai kormány rendezte, hogy látványos győzelmet arasson az al-Kaida felett és végre kivonulhasson Afganisztánból. A támadás után a pakisztáni–amerikai kapcsolatok mélypontra süllyedtek, és azóta sem javult sokat a helyzet. A pakisztániak az amerikaikat tartják felelősnek az áramkimaradásoktól elkezdve a szélsőségesek megjelenéséig mindenért, míg Washington azt nem érti, hogy hová lett a 2001 szeptembere óta Iszlámábádnak nyújtott húszmilliárd dollárnyi segély, és miért nem sikerült megtisztítani az országot a terroristáktól – emlékeztet a spanyol El País. Az amerikaiak továbbra is úgy vélik, hogy a pilóta nélküli robotrepülőkkel, a drónokkal végrehajtott támadások beleférnek a nemzetközi jogba, míg Iszlámábád a szuverenitása súlyos sérelméről beszél.
– nyilatkozta lapunknak Nonna Mayer, a Sciences-Poként emlegetett párizsi Politikatudományi Intézet kutatóközpontjának (CEVIPOF) professzora, a Francia Politikatudományi Társaság elnöke. Ráadásul lyukra is futott a népszerűtlen elnök: hiába állította, hogy Hollande a kommunista mozgalomhoz kötődő CGT szakszervezeti tömörülés soraiban, vörös zászlók alatt menetel majd Párizsban. A szocialista jelölt vidéken, Pierre Bérégovoyra emlékezve töltötte a május 1-jét; a baloldali exkormányfő csaknem két évtizede, e napon vetett véget életének.