Az Arany Hajnal csábítása
Borús képet fest Jorgosz Tzogopulosz, az athéni Eliamep alapítvány kutatója. – Könnyen el képzelhető, hogy a két nagy párt, a jobboldali Új Demokrácia és a szocialista PASZOK együtt sem ér el ötven százalékot, ez pedig óriási változás lenne Görögországban – mondja lapunknak.
A nadrágszíjmeghúzásba belefáradt polgárok körében nem véletlenül szereztek sosem látott népszerűséget a kis pártok. Mint az elemző hozzáteszi, konkrét tervük vagy programjuk nincs, de abból kiválóan megélnek, hogy ostorozzák a megszorításokat és élesen bírálják az IMF-et, az EU-t és Németországot. Bár a szélsőjobboldali Arany Hajnalnak például hét százalékot jósolnak a felmérések, ez nem az újnáci eszmék terjedését mutatja: a szavazók csak a politikusokat akarják megbüntetni, akik az újraválasztásért küzdenek – ahelyett, hogy megfizetnék a válság árát.
Hivatalból derűlátóbb a május 6-i, előre hozott voksolás előtt Pantelisz Kapszisz kormányszóvivő. – A két nagy párt igenis megszerzi a többséget. Pontosan tudják, hogy folytatniuk kell a politikát, amelyről a trojkával (Európai Bizottság, IMF, Európai Központi Bank) megegyeztek – válaszolja a Népszabadság kérdésére. Sőt bizakodik Kapszisz, az új kormánykoalíció könnyebb helyzetben lesz, mert a választások megerősítik majd a mandátumát.
Egyenesen az euróövezet elhagyásával riogatott a napokban Georgiosz Provopulosz, a görög jegybank elnöke, ha az új kormány felhagyna a megszorító intézkedések bevezetésével. Szerinte az ország választhat: tovább halad a gazdaság újraépítésének fájdalmas útján, vagy a gazdasági-társadalmi visszafejlődés irányába indul, és ez akár az eurózónából is kitaszíthatja.
A keserű pirulát próbálta megédesíteni José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki azzal érvelt a minap: Görögország eddig 380 milliárd eurós (!) segítséget kapott, ami messze felülmúlja a második világháború utáni 13 milliárd dolláros Marshall-tervet. (A 110 és a 130 milliárd eurós EU/IMF-mentőcsomaghoz hozzáadta a 100 milliárdos magánhitelezői adósságleírást, illetve a 2007–2013-as időszakban nyújtott 40 milliárdos uniós finanszírozást.) – A teljes összeg egyenlő a görög GDP 177 százalékával. Jól látható jele ez az unió szolidaritásának – lelkendezett Barroso.
Csakhogy a fizetések és a nyugdíjak megnyirbálásától, az új adók bevezetésétől, az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott költségcsökkentésektől elcsigázott lakosságot mindez nem vigasztalja. – Tudják az emberek, hogy Görögország sok pénzt kapott. De azt is látják, hogy a kormány ezt főként az adósság visszafizetésére fordítja, a mindennapi életük tehát nem javul tőle – figyelmeztet Jorgosz Tzogopulosz.
Mi történik a választások után? Ez most az igazi kérdés a déli EU-tagállamban, ahol – a pénzügyi mentőcsomag további részleteinek megszerzéséhez – újabb megszorításokat kellene jóváhagyni. Ha május 6. után nem sikerül kormányt alakítani, az alkotmány új választások kiírását is lehetővé teszi (erről az elnöknek kell határoznia). Tényleg megszorongathatják a PASZOK–Új Demokrácia párost a kisebb pártok. A Független Görögök (a mozgalmat az Új Demokrácia volt képviselője alapította nemrég) 6-7 százalékon áll a közvélemény-kutatásokban, a különféle baloldali pártok együtt 25-30 százalékot is elérhetnek.
Már-már lehetetlen küldetés vár az új athéni kormányra. Az elmúlt hónapok tüntetései és sztrájkjai után meg kell szereznie a görögök támogatását a további költségtakarékossági intézkedéshez – különben vagy az ország megy csődbe, vagy a társadalmi elégedetlenség ölt az eddiginél látványosabb formákat.
