Szimatolás a netes postafiókokban
A „szimatjavaslat” néven elhíresült, máris nagy felháborodást kiváltó tervezetet eredetileg a munkáspárti kormány dobta be a köztudatba 2009-ben, de az akkor ellenzékben lévő konzervatívok és liberális demokraták a jogvédő szervezetekkel együtt élesen bírálták, ezért hamar le is került a napirendről.
Számítások szerint a lehallgatás percenként 380 fontba (kb. 134 ezer forint) kerülne. Ám a koncepció most sem a felmerülő költségek miatt került a támadások kereszttüzébe. Az adatvédelmi biztos hivatala szerint életek kerülhetnek veszélybe, ha a rendszer esetleg személyazonosságokat kever össze. Felmerül az a lehetőség is, hogy a szolgáltatók kereskedelmi célokra hasznosítják a hatalmas adatbázist.
David Davis parlamenti képviselő, aki korábban harcba szállt a Konzervatív Párt vezető tisztségéért, úgy érzi, „teljesen feleslegesen jutna az állam újabb jogosítványokhoz annak kérdekében, hogy szimatolhasson az emberek után. Szó nincs arról, hogy a jogi felhatalmazás a terroristákra és más bűnözőkre korlátozódna, mindenki e-mailje, telefonhívásai és világhálós tevékenysége adatgyűjtés célpontjává válna.” A terv a kormányfő talán leghíresebb tanácsadójánál, Tim Berners-Leenél is kiverte a biztosítékot. Az internet feltalálója a brit médiának elmondta: „álmatlan éjszakákat okoz” neki, hogy a kormányok ellenőrzésük alá próbálják vonni az internetet, vagy kémkedni próbálnak ezen keresztül.
A legnehezebb helyzetben a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes van, akinek pártja hagyományosan a magánéletbe való beavatkozás ellen tör lándzsát. Nick Clegg tagadta, hogy a londoni kormány el akarná olvasni emberek e-mailjeit. Szerinte csak fel akarják frissíteni a mobiltelefon-beszélgetésekre vonatkozó szabályokat, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok számára lehetővé tegyék új technológiák, köztük a Skype követését is „a terroristák és más komoly törvényszegők utáni nyomozás során”.
Mindeközben az Egyesült Államokban amiatt forrnak az indulatok, hogy vajon mire is szolgál majd a lehallgatásokra szakosodott titkosszolgálati ügynökség, az NSA új, Utah államban épülő központja. A Wired magazin áprilisi számában megjelent terjedelmes cikk szerint ugyanis a becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztő hatalmas szerver- és számítógépparkban nemcsak a külföldi állampolgárok, hanem amerikaiak kommunikációját is tárolják és elemzik majd. Ez utóbbi pedig az alkotmány szerint csak akkor lenne lehetséges, ha erre bíróság ad engedélyt.
Az amerikai lap cikke szerint azonban az NSA már jó ideje az amerikai telefonszolgáltatók központjaiban is rendelkezik titkos lehallgatószobákkal, és az internetes hálózatokra is olyan helyen kapcsolódott rá, ahonnan nemcsak a külföldi, hanem a belföldi adatforgalmat is figyelni tudja. Tehát az e-maileket, a Google-kereséseket, a telefon- és Skype-beszélgetéseket egyaránt tárolják. A cikk szerzője által megkérdezett egykori NSA-munkatársak (akik közül többen névvel nyilatkoztak) szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta működnek azok a titkos programok, amelyek során amerikai állampolgárokat is engedély nélkül megfigyelnek.
A Wired szerint csupán egy akadálya van, hogy az NSA még nem tud mindent elolvasnit: egyelőre nem tudják feltörni az erősen (ám akár az átlagos felhasználók számára is elérhető módszerekkel) titkosított adatokat. Igaz, ez sem várat sokat magára: Tennessee államban egy titkos központban olyan nagy sebességű szuperszámítógépen dolgozik az NSA, amely akár képes lehet feltörni a kódokat. A Wired cikkének szerzője egyébként James Bamford, aki már több könyvet is írt az amerikai hírszerzésről.
A szervezet vezetői azonnal tagadták a lap állításait. Hangsúlyozták, hogy a Utah államban épülő létesítmény csupán a nemzetbiztonság védelmét szolgálja. Keith Alexander, az NSA első embere egy kongresszusi meghallgatáson tagadta a cikk állításait, hangsúlyozva, hogy az ügynökségnek „sem érdeke, sem képessége” nincs arra, hogy az átlag amerikaiakat lehallgassa.
Átment a Cispa a képviselőházban
Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház tegnap elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy cybertámadás gyanúja esetén a hatóságok hozzáférjenek a felhasználók személyes adataihoz. A jogvédők által hevesen kritizált, Cispa nevű javaslatról Barack Obama amerikai elnök már korábban közölte, hogy meg fogja vétózni.
