A 360 ezer euró feletti jövedelmeket százszázalékos adókulccsal sújtaná, a minimálbért 1700 euróra emelné, felelősségre vonná a nyereséges, de a dolgozóikat mégis elbocsátó vállalatokat, no meg a nyugdíjkorhatárt visszavinné hatvan évre. Jean-Luc Mélenchon tömegeket vonz, utcai demonstrációira sokkal többen kíváncsiak, mint a jelenlegi államfő és szocialista kihívója megmozdulásaira.

A mindig vörös nyakkendőt viselő, szónoklat közben az öklét gyakran az ég felé rázó Mélenchon Marokkóban, Tangerban született, apja és anyja spanyol gyökerekkel rendelkező „fekete lábú”, azaz gyarmati francia volt. Éppen a családi háttér, a különböző kultúrák keveredése miatt a hatvanéves egykori pedagógus alapvetően lehetőséget lát a bevándorlásban.

A heves temperamentummal megáldott, az újságírókkal is gyakran összeszólalkozó Mélenchon a francia szocialisták szemében renegátnak számít. Az egykori trockista egyetemi hallgató több mint harminc évet töltött a PS soraiban, a szocialista Lionel Jospin baloldali kormányának egykori tagja 2008-ban hagyta ott a pártot. Szerinte a szocialisták túlságosan középre húztak, pedig a baloldalon volna mit keresni. Látva a kínálkozó helyet, 2008-ban saját politikai erőt alapított, amely aztán a kommunistákkal és más baloldali radikálisokkal együtt életre hívta az őt államfőjelöltként támogató Baloldali Frontot.

Fogadkozik, hogy nem lenne miniszter egy szocialista köztársasági elnök alatt sem. Kritikusai szerint főleg azért nem, mert úgy kiderülne, hogy az egyes közgazdászok által 130 milliárd eurósra taksált ígéretcsomagja köszönő viszonyban sincs a gazdasági-költségvetési realitásokkal.