A tárgyalás egyik legnagyobb kérdése az, hogy a bíróság melyik pszichiátriai szakvéleményt fogadja el: az egyik szerint ugyanis Breivik nem volt beszámítható, ezért nem büntethető, a másik szerint azonban igen. (Szakértők szerint jelenleg az a valószínűbb, hogy büntethetőnek nyilvánítják.)

A tíz hétig tartó tárgyalás egyes részeit a televízió és a rádió is közvetíti majd. Jan Paul Brekke reméli, hogy mindez segít majd túllépni az ország lakosságának a történteken. A norvég szociológus lapunknak telefonon elmondta: az emberek még mindig nehezen hiszik el, hogy ilyen megtörténhetett, és továbbra is sokkos állapotban vannak. Nem tartja jó ötletnek, hogy Breivik ügyvédjei esetleg a tárgyalás elhalasztását kérik. – Senki sem akarja, hogy ez tovább húzódjon. Úgyis mindenki tudja, hogy mi lesz a vége, jó lesz túlesni rajta – mondta Brekke. Az ügyészség terrorizmussal és gyilkossággal vádolja Breiviket, amiért 21 év börtönbüntetést kaphat. Ám ez hosszabbítható, ha úgy ítélik, hogy továbbra is veszélyes a társadalomra.

Sokan, főleg az áldozatok hozzátartozói felháborodtak azon, hogy Breivik öt napon át beszélhet. Attól félnek, ez fórumot ad az interneten, 1500 oldalas kiáltványában is közzétett iszlámellenes nézeteinek. – Ez egy szörnyű történet, és nagyon nehéz az érintettek számára, hogy meghallgassák Breiviket. De a norvég demokrácia és igazságszolgáltatás egyik alapelve, hogy a vádlott is elmondhatja a maga verzióját –mondta lapunknak Amund Trellevik. Az oslói újságíró szerint úgy kezelik Breiviket, mint bármely más bűnözőt, és csak miatta nem szabad megváltoztatni az eddigi rendszert. Azt Brekke is megerősíti: a rendőrség és az ügyészség mindent megtesz azért, hogy betartsa az eljárások hivatalos menetét. Sokan szeretnék, ha mielőbb vége lenne a tárgyalásnak, és nem kellene többé hallaniuk Breivikről. Az egyik napilap, a Dagbladet egy gombot is elhelyezett internetes oldalán, amelyet megnyomva „Breivik-mentes” híreket kap az olvasó. – Szerintem szükség van arra, hogy feldolgozzuk a történteket, és tanuljunk belőle. Ez volt a második világháború óta a legszörnyűbb támadás Norvégiában. A holokausztról és a Gulagról is tudunk meg új dolgokat, és tanulunk belőle – véli Trellevik.

Tavaly, közvetlenül a támadás után sokan felvetették, hogy Norvégia ezután elveszíti nyitottságát – nem lesz többé az a toleráns, békés ország, ahol a miniszterelnök testőr nélkül jön-megy az utcán, és vidéken nem zárják az ajtókat és postaládákat. Jens Stoltenberg miniszterelnöknek a tragédia után elmondott beszéde, mely szerint Norvégia ezután még nyitottabb és demokratikusabb lesz, nagy hatást váltott ki, még ma is naponta idézi a média. Sokan felróják azonban: az ígéretet nem tartotta be, hiszen a Breivik ügyében folyó nyomozás egyes elemeit például nem hozták nyilvánosságra. Ám azt is megjegyzik, hogy nem lett rosszabb a helyzet, Norvégia megmaradt olyannak, amilyen volt. Jan Paul Brekke szerint elindult egy lassú folyamat, ma már például erősebben védik a kormányzati épületeket, de ő sem lát jelentős változást.

A politikai életben is változások történtek: a pártok ifjúsági szervezeteinek tagsága megugrott a támadás óta, az ősszel tartott helyhatósági választáson pedig az utóbbi évtizedek legjobb eredményével nyert a kormányzó Munkáspárt, miközben a jobboldali Progresszív Párt, melynek egykor rövid ideig Breivik is tagja volt, visszaesett. Brekke nem tudja, ez a hatás milyen hosszú lesz, de egyértelműen úgy látja: a támadás ráirányította a figyelmet azokra az alapvető értékekre, amelyeket a norvég társadalom magáénak vall, és ezek védelme sokakat politikai aktivitásra ösztönzött.

Bakancsot Breviktől

Váratlan szimpatizánsokra talált Németországban a norvég tömeggyilkos Breivik: egy chemnitzi üzlet egy hétig viselte a nevét, amíg el nem sodorta a népharag. A szélsőjobboldali fiatalok körében népszerű Thor Steinar ruházati márka keletnémet üzletét március elsején keresztelték Brevikre: a teljes névazonosságot ők sem merték vállalni, de még így is hátborzongató volt a hasonlóság. Az üzlet tulajdonosa, a MediaTex nevű cég azzal védekezett, hogy ők norvég városok után nevezik el a boltjaikat, és történetesen van egy ilyen nevű település is Dél-Norvégiában. A chemnitzi lakosok, városvédők és politikusok azonban felháborodva tiltakoztak az ellen, hogy városukat így hozzák összefüggésbe a tömeggyilkossággal és a szélsőjobboldali terrorral. Épp elég, hogy évekig itt laktak azok a német neonácik, akik tíz török, illetve görög bevándorlót gyilkoltak meg a kilencvenes években és itt van a német neonáci párt országos főhadiszállása is. A felháborodás akkora volt, hogy egy héten belül egy másik norvég város nevére, Tonsbergre cserélték a névtáblát, ám a támadásba indult városlakók most már a névtől függetlenül is bezáratnák a boltot. (I. E.)

Anders Behring Breivik karlendítéssel üdvözli az oslói tárgyalásra érkezőket. Semmit sem bánt meg