Obama nem alkuszik a szomszédokkal
A kolumbiai Cartagenában tartott hét végi, immár VI. Amerikaközi Csúcsról végül négyen is hiányoztak: Raúl Castro, akit nem hívtak meg, a Kubával szolidaritást vállaló Rafael Correa ecuadori és Daniel Ortega nicaraguai elnök, illetve Hugo Chávez, aki a csúcstalálkozó helyett Havannába utazott sugárkezelése folytatására.
Így 31 ország állam- és kormányfői ültek össze megvitatni a hivatalos meghívó szerint a földrész gazdasági együttműködését és az integráció elmélyítését. Obama elnök a három évvel ezelőtti hasonló csúcson nagyobb figyelmet ígért a déli szomszédoknak, amiből nem sok teljesült az Egyesült Államok egyéb nemzetközi elkötelezettségei miatt. A világgazdasági válság közepette Latin-Amerika viszonylag jól teljesített, például az USA exportjának mintegy 40 százalékát veszi fel, ám a gyorsuló globalizáció következtében Kína a térség több országa, így Brazília esetében is a fő kereskedelmi partnerré lépett elő.
A házigazda, a kolumbiai JuanManuel Santos elnök – aki az USA egyik fő szövetségesének számít – szombati megnyitóbeszédében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a következő csúcsot is Kuba nélkül tartsák meg. Egyben sürgette a karibi ország ellen fél évszázada fenntartott washingtoni embargó megszüntetését, s anakronisztikusnak és eredménytelennek minősítette a büntetőintézkedéseket. Obama elnök viszont egy üzletember-találkozón Cartagenában világossá tette, hogy amíg Kubában nem hoznak demokratikus reformokat, Washington nem változtat politikáján.
Santos a megnyitóbeszédében azt is kezdeményezte, hogy ideje lenne elgondolkodni a Nixon amerikai elnök idején, 1971-ben indított drogellenes háború hatékonyságán, miután a stratégia egyre több áldozatot követel. (Mexikóban 2007 óta 50 ezren haltak meg, pedig a kábítószer-útvonalon érintett Guatemala és Honduras vezeti a gyilkosságok világlistáját.) Otto Pérez Molina guatemalai elnök vetette fel legegyértelműbben, hogy a háború megnyerhetetlen a jelenlegi stratégiával, az alternatívát a drogfogyasztás bizonyos mértékű liberalizálása jelenthetné. Obama szerint a vita igénye érthető. Jelezte, hogy továbbra is hatékonyan fellépnek a drogfogyasztás ellen az USA-ban, s további hatékony együttműködést és segítséget ígért annak megakadályozására, hogy a kábítószer eljusson északra, illetve cserébe fegyver és a pénz áramoljon délre. Ám mint mondta: „Személyes és adminisztrációm véleménye is az, hogy a legalizálás nem a jó válasz, hiszen csak erősítené a korrupciót, s ezzel tovább mélyítené a problémát.”
Titkos ügynökök prostituáltakkal
Kínos hír irányította rá a figyelmet a cartagenai csúcsra még Barack Obama érkezését megelőzően. Egy tucat amerikai titkosszolgálati ügynököt rendeltek vissza, miután az előzetes terepszemle során állítólag többen is prostituáltakkal találkoztak. Később további öt olyan amerikai katona is „helytelen magatartás” gyanújába keveredett, aki ugyanabban a szállodában szállt meg, ahol a hazaküldött ügynökök.
Illetékesek közölték, hogy az eset nem érintette az amerikai elnök biztonságát. Washingtonban szombaton vizsgálat kezdődött az ügyben. Egyébként pénteken, de már Obama érkezése után, két kisebb robbantás történt Cartagenában, az egyik egy buszvégállomásnál, a másik egy bevásárlóközpontnál, de egyik sem okozott személyi sérülést vagy érdemi kárt. Ugyancsak működésbe hoztak egy robbanószerkezetet a fővárosban, Bogotában, az amerikai nagykövetség közelében. (BBC)
