Azóta kiválóan megtanult magyarul, s ahogy Budapesten, a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásából is kiderült: a valamennyi hazai demokratikus párttal jó viszonyt ápoló volt amerikai NATO-nagykövet tisztában van az itteni politikai történésekkel.

Ha valaki azt gondolta volna, hogy Volker újabb „washingtoni üzenetet” közvetít, annak csalódnia kellett. Az önmagát Magyarország-szerelmesként aposztrofáló exkülügyes nagyon visszafogottan nyilatkozott. Mint mondta, egyes magyar törvényekkel ő sem ért egyet, sőt van, amit „ostobának, terhesnek vagy bonyolultnak” tart, de szerinteMagyarországon senki és semmi nem korlátozza a szólás- és véleményszabadságot. – Ahogy egyelőre a demokrácia intézményeit sem fenyegeti semmilyen veszély – tette hozzá.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tökéletes lenne. Mert olyan, hogy tökéletes demokrácia, nem létezik. A demokrácia még az ideális körülmények között is „zűrös, kaotikus és versengő” – fejtegette. Bármennyire is rendkívül kiélezettek a magyarországi politikai ellentétek, azok szerinte nem jelentik a demokrácia végét. SMagyarországot nem lehet például Oroszországhoz hasonlítani, ahol az „erős ember”, Vlagyimir Putyin alatt megpróbálták visszafordítani a demokratikus fejlődést.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban is kőkemény viták folynak a demokráciáról. Például arról, hogy a szövetségi kormány kötelezheti-e a polgárokat egészségbiztosítás kötésére. Van-e joguk a nőknek az abortuszhoz? Demokratikusak-e a terrorizmus elleni harc jegyében létrehozott katonai bíróságok?

Az USA alapító atyái demokráciában gondolkodtak, de csak a XIX. század második felében törölték el a megszégyenítő rabszolgaságot. Egészen az 1950-es évek végéig kellett várni, hogy a polgárjogi mozgalmak hatékonyan tudjanak fellépni az afroamerikaiak és más kisebbségek jogaiért. – A demokrácia sohasem a végállomás, hanem egy állandó változó „mozgó járat” – mondta a State Department európai és eurázsiai ügyekért felelős korábbi helyettes államtitkára.

A jelenleg egyetemen tanító exdiplomata azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzati megnyilatkozásokat, így Hillary Clinton külügyminiszter levelét is tévedés támadásként felfogni. Lapunk kérdésére azt mondta: a magyar kormánynak is jobban el kellene magyaráznia a külföld felé, hogy mit miért tesz. Hogy a külföld „keretbe illeszthesse” a magyarországi történéseket, így ugyanis sokkal kevesebb kritika érte volna a magyar kormányt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni: tévedés azt hinni, hogy a tengerentúlon lényegi különbség lenne a Demokrata Párthoz tartozók, illetve a republikánusok Magyarország-képében.

Volker szerint mind hazája, mind pedig Magyarország demokráciafelfogásában annak kell érvényesülnie, hogy a demokratikus intézmények erősek maradjanak. Politikusok, kinevezettek jönnek-mennek, de az ő szerepük az, hogy őrködjenek a demokratikus intézmények felett. Magyarországon a demokrácia iránt elkötelezetteknek politikai színezettől függetlenül kötelesek biztosítani, hogy egy helyen, egy kézben ne összpontosuljon túl sok hatalom. – A fékek és az ellensúlyok nagyon fontosak egy politikai rendszerben. Kormánytagként óvatosan bánnék a kétharmaddal, mert ez az állapot valószínűleg csak a következő választásig marad fent, utána az erőviszonyok normalizálódnak –vélte.

Mindezzel együtt azt gondolja Volker, hogy itt, a Kárpát-medencében több toleranciára, alázatra és önkritikára van szükség. – Kicsit többet kellene hallgatni egymásra, tiszteletben kell tartaniminden ember véleményét – mondta Volker, büszkén megemlítve: tavaly decemberben Schmitt Pál akkori államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki őt Washingtonban.

Egy kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy a Fidesz számára legnagyobb fenyegetést a Jobbik jelenti. Fontos, hogy a demokratikus alapértékeket osztó magyarországi politikai erők lehetetlennek tartják az együttműködést a Jobbikkal. A kormányzati szerepben lévő Fidesznek pedig sokkal erőteljesebben kellene „nyomnia” a demokratikus elveket a Jobbikkal szemben.