Orbán kottájából játszana Fico
– Minden lépésünkről egyeztetni szeretnénk az illetékesekkel – közölte az utóbbi időben tőle megszokott simulékony modorban. De aztán összevonta a szemöldökét: – Nem zárhatom ki, hogy végül mégsem sikerül egyezségre jutnunk. Akkor viszont közbelép az állam! – emelte meg a hangját. Majd felfedte az egypárti kabinet terveit.
Rövidesen a pénzintézetek a jogi személyek betétállományának 0,7 százalékát lesznek kötelesek befizetni (az eddigi 0,2 helyett) abba az elkülönített alapba, amelyből az eredeti elképzelés alapján pénzügyi válság esetén a szlovák bankszektor veszteségeinek egy részét fedeznék. Ebből legalább 70 milliós bevételt remél Peter Kazimír, az új szlovák pénzügyminiszter, aki az eddig összegyűjtött, valamint a további befizetéseket a költségvetésbe terelné. Azok a bankok és más cégek, amelyeknek az évi nyeresége meghaladja a 33 millió eurót, ezentúl ideiglenesen (nem közölték, hogy meddig) nem 19, hanem 25 százalékos jövedelmi adót fizetnének. Ezzel a tárcavezető szerint további 60 millióval gyarapodhatna az államkassza.
Ficót azonban a jelek szerint leginkább a hat magánnyugdíjpénztárban felhalmozott 4,9 milliárd euró izgatja, amely 1,4 millió polgár megtakarított pénze. „Einstandolni” aligha merészeli ezt, de a hatalmas összeget valamiképpen mozgósítani szeretné. Meggyőzné – és ha így nem megy, akkor kényszerítené – a nyugdíjpénztárak döntéshozóit, hogy az összeg egy részéből vegyenek államkötvényeket, vagy a Pozsony–Kassa autópálya megépítésének költségeire nyújtsanak hitelt. Módosítani kíván a befizetések arányán is: jelenleg a tagok a bértömeg kilenc-kilenc százalékát fizetik be a társadalombiztosításnak, illetve az illetékes magánpénztárnak. Ezután az utóbbiba csak hat százalékot lehetne utalni.
Fico kacérkodik azzal a tervvel is, hogy néhány hónapra ismét megnyitná a magánnyugdíjpénztárakat, habár az előző regnálása idején a masszív agymosás ellenére csupán néhány ezren tértek vissza az állami alaphoz. Mérlegeli a szlovák kormányfő a tranzakciós adó bevezetését is. – Ausztriában és Magyarországon is fontolgatják ezt a lépést, és ha az osztrákoknál beválik, akkor mi is követjük a példájukat – nyilatkozta.
Jozef Makúch, a jegybank elnöke csupán annyit rebegett a Ficóval való találkozója után, hogy továbbra is rossz ötletnek tartja a bankadókat, és ezt állítólag meg is mondta a miniszterelnöknek. Vladimír Baláz, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja szókimondóbb volt. – A bankok nem jótékonysági intézmények. Minden újabb adót az ügyfeleikkel fizettetnek meg, amit még a kormányfő sem képes megakadályozni – közölte. Ódor Lajos neves szlovákiai pénzügyi szakértő pedig hozzátette: – Bármennyire is fogadkozik Fico, a bejelentett intézkedésekkel a bankoktól és a gazdag cégektől nem tud összekaparni másfél milliárdot. Ezért újabb megszorító intézkedésekre lesz szükség, amelyek a középrétegeket és a szegényeket is fájdalmasan érintik majd.
A pozsonyi Sme napilap elemzője, Peter Schutz szerint Robert Fico egy lépést sem tesz Orbán Viktor eddigi intézkedéseinek tanulmányozása nélkül. – Nem is olyan régen Viktor is így kezdte. A béke olajágát lobogtatva nemzeti konzultációs tanácsot hozott létre, aztán úgy megadóztatta a bankokat és más szektorokat, hogy azok mindmáig levegőhöz sem jutnak, és elárasztották jogorvoslati kérelmeikkel a brüsszeli bizottságot, valamint az európai bírói testületeket – vélekedett tegnapi kommentárjában.
Érdeklődésünkre a kormánypárti Smer egyik (névtelenséget kérő) vezetője azonnal cáfolt. – Robert Fico a magyarországi fejleményekből is okulva, rendszeresen konzultál Brüsszellel. Nem kockáztatja meg, hogy elzárják számunkra is valamelyik pénzcsapot. Ott is tárgyalunk, habár idehaza napról napra nagyobb lépéskényszerben vagyunk – nyilatkozta.
