A figyelemfelkeltés biztosan sikerült a Stop the Traffik nemzetközi szervezetnek, amely ezzel a videóval is az emberkereskedelem ellen próbál harcolni. S hogy ennél többet is elér-e, ma még nehéz megmondani. A „szexi” körítés egyáltalán nem véletlen: az Európai Bizottság honlapján is az áll, hogy az embercsempészek prostitúcióra kényszerítik áldozataik nyolcvan százalékát. (A többiekre „csak” kényszermunka vár.)

Modern kori rabszolgaság: ennek minősíti az EU is az emberkereskedelmet, amely ellen most új uniós irányelv készül. A fő cél tovább csökkenteni a különbségeket az embercsempészeket üldöző, az áldozatokat védő nemzeti jogszabályok között.

Eltérések akadnak bőven. Hollandiában például több mint tíz éve legalizálták a prostitúciót és a bordélyházakat, abban reménykedve, hogy az „iparágban” dolgozó nők a munkavállalási engedélyekkel nagyobb védelemhez jutnak – és hogy kiszabadulnak a szervezett bűnözés karmai közül. Ám ez utóbbi cél azóta sem teljesült, sőt. A külföldi nőkkel kereskedő, főként külföldi bűnözőkből álló bandákat hajszoló holland rendőrség dolgát megnehezíti, hogy a kelet-európai prostituáltak korrupt rendőrökhöz vannak szokva. Így aztán a holland nyomozóknak sem hiszik el, hogy tényleg segíteni akarnak.

A huszonnégy éves Maria egy kelet-európai kisvárosban nőtt fel, az apja ivott, és verte a családot. Tizenhárom éves volt, amikor a saját nővére eladta őt egy férfinak. Hajón Olaszországba vitték, ott ismét eladták, és megerőszakolták. Két évvel később jutott haza: akkor az apja adta el őt egy másik férfinak. Teherautón csempészték Nagy-Britanniába. Öt évig dolgozott Londonban, naponta akár 65-70 kliense is volt. Segítséget kérni tőlük sem mert, az embercsempészek megfenyegették, hogy megölik. Végül elszökött, és a rendőrségre ment.

A megrázó történettel az Európai Bizottság szemlélteti, mi ellen kell harcolni. A huszonnyolc éves Elena vallomását is a brüsszeli testület tette közzé az internetes oldalán. A szintén kelet-európai nő odahaza nem talált munkát, végső elkeseredésében válaszolt a Londonba bébiszittereket kereső hirdetésre. Az indulás előtt hétszáz dollárt kértek tőle, és a moldáv embercsempész az útlevelét is elkérte. Több országon át vitték Nagy-Britanniába, Elena csak ekkor döbbent rá, hogy illegálisan utazik. Londonban közölték, hogy húszezer font útiköltséggel tartozik a csempészeknek, és a leggyorsabban prostituáltként tudja visszafizetni az adósságát. Megfélemlítették és bezárták őt. A végén egy második emeleti ablakon kiugorva menekült el.

A lényeg nem a prostitúció elleni küzdelem: az emberkereskedelem világszerte a szervezett bűnözés harmadik legnagyobb bevételforrása a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után. Így lesznek a Kelet-Európából vagy Ázsiából kicsempészett lányok –tudtukon kívül – nemzetközi bűnhálózatok pénzelői.

Prostituált az amszterdami szexnegyedben. Nem ilyen munkát keresett