Több tény támasztja alá az állítását. Prágai közvéleménykutató intézetek felmérése szerint immár a felnőtt lakosság csaknem nyolcvan százaléka előre hozott választásokat akar. Alig két év után torkig vannak a jobbközép kormánykoalícióval. Már Václav Klaus államfő is bejelentette, hogy egy percig sem fogja akadályozni az idő előtti voksolások megtartását, ha legalább ebben szót értenek a szüntelenül viszálykodó partnerek.

Petr Necas miniszterelnök e héten ultimátumot adott a legkisebb kormánypártnak: 2013-ban csupán úgy szoríthatjuk a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá, ha a tervezetthez képest további 42 milliárd koronát (hozzávetőleg 464milliárd forint

– A szerző megj.) takarítunk meg. Csak így egyezhetünk meg a jövő évi költségvetés sarokszámairól. Ha a Közügyek (VV) vezetői a jövő keddi koalíciós tanácson ezt nem fogadják el, akkor semmi értelme a hárompárti koalíció további egybentartásának. Kisebbségi kormánynak sem, akkor inkább június végén legyenek újabb voksolások – szögezte le. Javaslatait is nyilvánosságra hozta a kormányfő: a kétkulcsos általános forgalmi adót 15, illetve 21 százalékra kell emelni, a nyugdíjakat viszont csak az infláció egyharmadával. Összevonnák a kulturális és az oktatásügyi minisztériumot, továbbá a környezetvédelmi, a vidékfejlesztési és az agrártárcát. Lényegesen kevesebb pénz jutna a felsőoktatási intézményeknek, amelyeket elit egyetemekre és különböző területekre szakosodott főiskolákra osztanának fel, mindkét esetben lényegesen megszigorítva az akkreditáció feltételeit.

A VV illetékesei azonban továbbra is egymás besározásával vannak leginkább elfoglalva. Vít Bártát, a párt alapító tagját és parlamenti frakciójának eddigi vezetőjét tavaly egyik volt munkatársa – Kristina Kocí, jelenleg már független képviselő – jelentette fel zsarolás és korrupció alapos gyanújával. A mentelmi jogától megfosztott honatya immár bírósági ítéletre vár, amely napokon belül megszülethet.

Mielőbbi előre hozott választásokat követelnek a cseh szocdemek (CSSD) is, akik élesen bírálják az eddig elfogadott reformokat, amelyek szerintük egyértelműen a szociálisan gyengéket és a középrétegeket sújtják. Idéntől legfeljebb gyermekenként 216 ezer korona (2,5 millió forint) lehet a gyes, ám a szülők döntik el, hogy ezt az összeget két, három vagy négy év alatt veszik-e fel. Betegség esetén az első három héten a munkaadónak kell fizetnie a táppénzt. A szociális segély egy részét januártól majd csak azok kaphatják meg, akik bekapcsolódnak a közhasznú munkákba.

Ötven koronánál olcsóbb gyógyszerek árát már nem téríti a biztosító, a kórházi ellátásért pedig az eddigi hatvan helyett januártól naponta száz koronát (1200 forintot) kell fizetni. További megszorításokat többmilliónyian már képtelenek elviselni –érvelnek. A CSSD két év alatt háromszor nyújtott be bizalmatlansági indítványt a szerintük a gazdagokat támogató, korrupt kabinet ellen, mindannyiszor eredménytelenül, mert a kormánypártok összezártak. Népszerűségük viszont hónapról hónapra csökken, a cseh szocdemeké viszont növekszik. Jelenleg a választópolgárok csaknem harminc százaléka voksolna rájuk, s vagy az egyik kormánypárttal, a Karel Schwarzenberg vezette liberális TOP 09-cel, esetleg a kommunistákkal (KSCM) jelentős parlamenti többségük lenne.

Kedden alighanem kiderül, hogy a mélyponton levő, 1,9 százalékos támogatással rendelkező VV beadja-e a derekát, és tisztújítással igyekszik-e elmozdulni a mélypontról. Ellavírozni még el tudnának két évig. A legtöbb prágai politológus szerint azonban a markáns értékrend nélküli párt mindezzel csak meghosszabbítaná a jelenlegi kormánykoalíció agonizálását.

Állítsátok meg a kormányt! – követelik cseh tüntetők