Erdogan vallásos ifjakat nevelne
A reform mégis óriási ellenkezést váltott ki a török pedagógusok és az ellenzéki pártok között. Régen volt ennyi tüntetés Törökországban, mint e törvény miatt. Az indulatok magasra csaptak, és a medzsliszben ökölharcot is vívtak kormánypárti és ellenzéki honatyák. A törvényt természetesen nem állíthatták meg, ez ugyanis egyszeri többséggel megszavazható jogszabály, és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök Igazság és Fejlődés (AK) pártjának képviselői bőven elegen vannak ehhez.
A törvény korábbi állapotokat állított vissza: 1997-ig a diákok már a tanulmányaik ötödik évétől tanulhattak az úgynevezett Imam Hatip fiúiskolákban. Ezek elvileg szakiskolák, ahol államilag engedélyezett és fizetett muzulmán hitszónokokká képezik a diákokat. A hadsereg akkoriban (posztmodern puccsnak nevezték) erőteljesen beavatkozott a parlamenti politikába, kiszorította a hatalomból az AK elődpártját, ahol Erdogan is pályáját kezdte. A katonák felléptek a vallásos oktatás háttérbe szorításáért, és középiskolákba szorították vissza az imámképzést. Koedukálttá tették az oktatást, de ezt most visszacsinálják.
Az 540 Imam Hatip iskola most a 4,2 millió középiskolásnak csak töredék százalékát (100 ezer tanulót) fogadja be – feltehetően ezután megsokszorozódik az ott tanulók száma. Erdogan egyik fő jelszava, hogy vallásos ifjúságot akar nevelni Törökországban. A miniszterelnök maga és pártjának, kormányának szinte valamennyi vezetője ilyen imámképzőt végzett. A török oktatás valóban rászorul a reformra, de elsősorban azért, mert a tanulók matematikai és szövegértési teljesítményei messze elmaradnak az elvárttól. Különösen az ország elmaradottabb keleti, mezőgazdasági területeire jellemző ez. Kelet-Törökországban az oktatás színvonalát az is rontja, hogy az ott élő kurdok török nyelvtudása igen gyenge. Nincs kurd nyelvű elemi iskolai oktatás, s a kormány épp csak a kurd nyelvi kurzusok bevezetését tervezi. A szegénység és elmaradottság együtt jár. A nőjogi szervezetek attól tartanak, hogy a vallásos oktatás beindítása az ötödik osztálytól a gyermekházasságok számának gyors emelkedését hozza. Az oktatás színvonalát nyilván befolyásolja majd, hogy a szülők ezentúl már 11 éves kortól szakképző iskolákba küldhetik a gyerekeiket.
A törvénymódosításokkal nem kötelező formában visszaállították a vallásoktatást a felső tagozaton és a középiskolákban. A laikus ellenzék képviselői a világi államot deklaráló alkotmány megsértéséről és a kalifátus restaurációjáról beszéltek a parlamentben. A balközép Köztársasági Néppárt vezetője, Kemal Kilicdaroglu még a törvény elfogadása előtt azt mondta, hogy az új oktatási rendszer elvágja a szegények felemelkedésének útját azzal, hogy a negyedik osztály elvégzése után pályaválasztásra kényszeríthetik a gyereket. A pártvezető szerint az AK párt és Erdogan személyesen is a vallásoktatást politikai nyerészkedésre használja – írta a Hürriyet. De nemcsak a tanárszakszervezet és a balközép kemalista politikusok tiltakoztak az oktatási rendszer átalakítása ellen. A török nagyipar ernyőszervezete, a TÜSIAD is fellépett az átalakítás ellen. Attól tartanak, hogy nem emelkedik, hanem romlik az oktatás, tehát a munkaerő színvonala. Erdogan keményen helyre tette a gyáriparosokat: nem az önök elképzelése, hanem a nemzet akarata fog győzni – üzente. Megtehette, közel kétharmados többsége van.
