Szokványosan diktatúrák váltanak ki ilyen reakciót, mint (1969-ben) a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulását elítélő Jan Palachból Prágában, avagy – legújabban – a tibeti szerzetesekből Kínában, az „arab tavasz” eseménysorozatát útjára indító Mohamed Buazizi utcai árusból pedig Tunéziában.Mint a csütörtöki The Guardian írja internetes kiadásában, immár Európának is megvan a maga Bouazizija, mégpedig egy 77 éves görög gyógyszerész, Dmitrisz Krisztulasz öngyilkossága óta. Az idős férfi ugyan nem tűzhalált halt, hanem lőfegyverrel vetett véget életének a görög főváros központi, Szintagma (Alkotmány) terén, de legalább akkora hatást váltott ki ezzel. Órákon belül kétezer fős tüntetésbe torkollott a tette melletti szimpátiafelvonulás; ennek résztvevői a rendkívüli megszorító intézkedésekre kényszerült kormányt ostorozták, és összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel is. A Krisztulasznál talált búcsúlevél állítólag a nácikkal kollaboráló, második világháborús kabinethez hasonlítja Lukasz Papademosz jelenlegi miniszterelnök kormányát, és azt jövendöli: a jövőkép nélküli fi atalok egyszer ugyanúgy, fejjel lefelé fogják felakasztani az „árulókat” a Szintagma téren, mint ahogyan azt az olaszok is tették Mussolini diktátorral. – Az öngyilkosság mindig rendkívül egyedi, nehéz belőle mások reakcióira következtetni, ezért óvatosan kell fogalmazni. Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy ez az idős ember a Szintagma tér szimbolikus jelentőségének tudatában választotta meg a helyszínt – nyilatkozta lapunknak FokaszNikosz szociológus. Az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára szerint „a válság a görögök számára elviselhetetlenné vált, a családok jövedelme 40 százalékkal csökkent, és nincs rá semmi garancia, hogy elérte mélypontját a GDP drasztikus visszaesése”.

A mostani Görögország, Európa leginkább eladósodott államának ötödik recessziós éve; a nadrágszíj alapos meghúzását – a közszolgáltatások, a fizetések és a nyugdíjak jelentős csökkentését – a válság továbbgyűrűzésétől tartó EU és a Nemzetközi Valutaalap kényszeríti ki. Ez, tovább mélyítve a politikai-gazdasági válságot, húsbavágóan érinti a görög szuverenitás kérdését is.

A görögök nem tudnak mindent lenyelni. A mediterrán ország lakói valamikor kényelmesen és kedélyesen élő lakói korábban Európa legalacsonyabb öngyilkossági rátájával büszkélkedtek, míg a krízis kezdete óta egyes adatok szerint 50 százalékkal nőtt az életüknek önkezükkel véget vetők száma. – Az öngyilkossági statisztikák bizonytalanok, de egy parlamenti kérdésre készült rendőrségi beszámoló szerint is 22-23 százalékos a növekedés – mondja Fokasz Nikosz.

Krisztulasz demonstratív öngyilkosságára mindenesetre a görög elit is kénytelen volt reagálni most. Papademosz miniszterelnök összefogásra, illetve a szegények megsegítésére intett. Jeorjiosz Karacaferisz, a szélsőjobboldali Laosz párt vezetője szerint a Szintagma téri golyó az egész politikai osztály lelkiismeretét terheli, a kommunisták pedig a tőkés gazdasági rendszert kárhoztatták. – A görögök mindenkit hibáztatnak – önmagukon kívül. Az egész politikai osztályt, a jelenlegi kormányt is. Így a választások előtt a szocialista PASZOK összeroppant, a konzervatívok a mért 30 százalékkal a leggyengébb eredményüket produkálnák. Megerősödtek viszont a baloldali radikálisok, a kommunisták és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók – magyarázza az ELTE tanszékvezetője.

A nemzetközi és görög erőfeszítések azt célozzák, hogy az ország adóssága a GDP jelenlegi 170 százalékáról 2020-ra 120-ra csökkenjen. Antonisz Szamarasz, a konzervatív, korábban ellenzéki, de most a Papademosz-kormányt támogató Új Demokrácia párt vezére a The Wall Street Journal hasábjain azt írja: országa nem „veszett ügy”, de az európaiak segítségére van szüksége hozzá, hogy talpra álljon. A közgazdászdiplomáját Amerikában szerzett politikus úgy véli, a kiigazítás és a szerkezeti reformok nem növelik a versenyképességet, ha hiányzik egy alapvető további összetevő: olyan lépések, amelyek a kilábalást és a fenntartható növekedést segítik. „Mennyire lehet versenyképes egy gazdaság, amikor az adórátái a szomszédainak a kétszeresét teszik ki, és jóval kereskedelmi partnereinek átlaga felett vannak? Az elmúlt két évben a görög magánszektor munkaerőköltsége több mint 15 százalékkal csökkent, miközben az adóterhek 50, az energiaköltségek pedig 450 százalékkal nőttek, a piacon pedig nincs többé likviditás. Még ha rá is lehetne venni az embereket, hogy dolgozzanak ingyen, ilyen környezetben senki nem venné fel őket.”

Gyászolók az öngyilkosság helyszínén. A lövés az egész politikai elitnek szólt