Életveszély a föld alatt

Hiába ért véget 17 éve a boszniai háború, a béke éveiben is csaknem hatszáz ember vesztette életét az egykori frontvonalakon. Az áldozatokat a harcmezőkön elrejtett-elfeledett aknák szedik, amelyeknek felszámolását 2019-re ígérik a világ egyik leginkább aknaveszélyes országában, ahol a 4,5 milliós lakosságból százezer ember él a veszélyeztetett területek közelében.

Két férfi robbant fel a múlt héten egy észak-boszniai falu melletti erdőben. A fiatalemberek fát gyűjtöttek a táblákkal is jelölt veszélyzónában. Tavaly öt hasonló eset történt, és bár a balesetek száma gyorsan csökken – a háború utáni első békeévben még 110 ember szenvedett halálos sérülést aknától –, néhány évig még számolni kell tragikus esetekkel.

– Az ország területének 2,6 százalékát teszik ki az aknákkal borított zónák – közölte lapunkkal Svjetlana Luledzija. A Bosznia-hercegovinai Aknaügyi Központ (BHMAC) sajtófőnöke szerint a 11 ezer számon tartott zóna mintegy 220 ezer aknát rejthet, összesen csaknem 1400 négyzetkilométeren. A problémát súlyosbítja, hogy az 50 ezer négyzetkilométeres állam egészén találhatók ilyen területek, miután a háború alatt a frontvonalak keresztül-kasul szabdalták az országot. (A leghíresebb aknavonal ma is az egymással ellentmondásos viszonyban álló két országrész, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció határán húzódik.)

– A városok körül az aknamentesítés lényegében megtörtént, de elkerített területek, turisztikai célpontok, folyók, mezőgazdasági földek közelében is akadnak – hívta fel a figyelmet Luledzija. Valódi veszély csak azokra leselkedik, akik a figyelmeztető táblák ellenére tiltott területre lépnek. Ez főként tüzelőfát vagy fémhulladékot gyűjtőket érint, vagy olyan gazdálkodókat, akik idejekorán kezdik meg a mezőgazdasági munkát saját földjükön.

Pénzügyi okokból az aknamentesítés az elmúlt években lassan haladt: évente 40 millió euró kéne 2019-ig a munka befejezéséhez, amiből 15 milliót Bosznia-Hercegovinának kell állnia. Épp ekkora összeg hiányzott az elmúlt években az aknamentesítés tervezett költségvetéséből. A legnagyobb támogatást az EU, az USA és Japán adja, az aknamentesítést végző szakemberek és cégek javával együtt. Negyven szervezet 1300 munkatársa – és 66 aknakereső kutya – végzi a munkát, amelyben a hadsereg is részt vesz. – A céldátum akkor tartható, ha a helyi forrásokból is sikerül biztosítani a szükséges összeget – tette hozzá Luledzija.

Az aknák semlegesítésén túl feladatot jelent azok gyógyítása is, akik a háború után szenvedtek aknasérülést –ez leginkább a végtag elvesztését jelenti. Ilyen sorscsapás 1995 óta 1100 embert ért Boszniában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.