A gazdasági miniszteri posztot érintő döntés több pozsonyi szakértő szerint Robert Fico pálfordulásának további meggyőző bizonyítéka. Tomás Malatinsky ugyanis évekkel ezelőtt többször keményen bírálta őt, mert az első koalíciós kabinetje néhány látszatintézkedés ellenére – például a két koalíciós partner által jelölt miniszterek leváltása – nem tett határozott intézkedéseket az elburjánzó korrupció megfékezésére. Néhány nappal ezelőtt pedig helytelenítette a munka törvénykönyvének gyakori módosítását, amely elbizonytalanítja a munkáltatókat és a külföldi befektetőket. A Smer-SD viszont – főleg a szakszervezetek támogatásának megnyerése érdekében – a többi között azzal kampányolt: ha hatalomra kerülnek, akkor az elsők között változtatnak néhány rendelkezésen. Méghozzá a munkavállalók érdekeinek megfelelően.

Mégis milyen meggondolások és kompromisszumok alapján csapott Fico és Malatinsky egymás tenyerébe? – kérdezgetik sokan Pozsonyban. Több elemző közös nevezőként említi, hogy mindketten egyformán ítélik meg Szlovákia gazdasági helyzetét, amely cseppet sem rózsás. A Radicová-kabinet idén 4,6 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, amely azonban akár öt is lehet. Ha ezt a deficitet jövőre, a brüsszeli követelményeknek megfelelően, három százalék alá kívánják szorítani, akkor másfél éve alatt mintegy 1,8 milliárd eurót kell előteremteni, illetve lényegesen csökkenteni a költségvetési, részben a jóléti kiadásokat is. Robert Fico ellentmondást nem tűrően hangoztatja: az elkerülhetetlen megszorításokkal nem a szegényeket és a középrétegeket szeretnék sújtani. Ezért nem emelik meg a jelenleg húszszázalékos általános forgalmi adót. Nagyobb közteherviselésre a gazdagokat, a bankokat és más, nagy nyereséggel tevékenykedő társaságokat kényszerítik. A leendő miniszterelnöknek vagy a tanácsadóinak megtetszett több magyarországi nem szokványos intézkedés. Fontolgatják ugyanis a hamburgeradó (nálunk chipsadó), valamint a felső középkategóriás és az ezeknél magasabb kategóriájú gépkocsik regisztrációs adójának bevezetését. A hat magánynyugdíjpénztárat nem kebeleznék be, de a befizetések arányán (eddig a tagok a bértömeg kilenc-kilenc százalékát fizetik be a társadalombiztosításnak, illetve az illetékes magánpénztárnak) az állami intézet javára változtatnának.

Ludovit Kaník volt munka- és szociálisügyi miniszter szerint Tomás Malatinsky egyik legfontosabb szerepe alighanem az lesz, hogy a munkáltatók torkán lenyomja azt a békát, amely a lényegesen megugró kiadásaikat jelképezi. Egyúttal megmagyarázza: miért romlik a vállalkozói környezet, miért kell még összébb szorítani a nadrágszíjat a tehetőseknek is. Az sem mellékes szempont, hogy nem a kormánypárt tagjának kell magyarázkodnia. Aki még bűnbaknak is kikiáltható, ha mégsem a pártelnök-kormányfő forgatókönyve szerint alakul Szlovákia gazdasági-társadalmi helyzete. Mások viszont úgy vélik, hogy éppen az új gazdasági miniszter lehet az, aki nemcsak a megszorításokon, az újabb és újabb adónemeken töri a fejét, hanem a válság ellenére is a kitörési pontokat és a növekedés lehetőségeit keresi.

Tomás Malatinsky