Jön a „kihelyezett” háború?

– Víz van, áram és benzin azonban nem mindig. Az üzletek és az iskolák nyitva tartanak, a hétvégéken a nyüzsgés helyett viszont a feszültség az úr: ekkor megy az utcákra az ellenzék – mondják kérdésünkre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) damaszkuszi kirendeltségén arról, milyen a hangulat a szír fővárosban egy évvel azután, hogy Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen elkezdődött a felkelés.

Aki nyilatkozik, névtelenséget kér. Szíriával kapcsolatban nemcsak az ENSZ-t, de az Arab Ligát is az óvatosság jellemzi. A pánarab szervezet országai csütörtökön Bagdadban gyűltek össze tárgyalni az ENSZ hatpontos szíriai béketervéről. A csúcstalálkozó mégsem az esemény, hanem a helyszín miatt lett hír: Irak fővárosában évtizedek óta nem rendeztek ilyen nagyszabású konferenciát. Ennek ellenére a biztonsági helyzet miatt az Arab Liga 22 tagországának csak a fele képviseltette magát legfelsőbb szinten. Kuvaiti emír először járt Bagdadban az öbölháború óta, a Szíria elleni kemény diplomáciai fellépéséről ismert Katar és Szaúd-Arábia viszont csak megbízottat küldött. Hallattak magukról a terroristák is: a főváros központjából több detonáció is hallatszott: kettőt az iráni nagykövetség, egyet a szigorúan őrzött kormányzati övezetnél, a zöld zónánál hajtottak végre.

Az Arab Liga érezhetően tart attól, hogy a szíriai felkelés regionális konfliktussá szélesedik. Beszédében Núri al-Maliki iraki miniszterelnök a konferencia házigazdájaként mindenesetre óva intett akár a rezsim, akár az ellenzék felfegyverzésétől, mondván, ez csak „kihelyezett háborúhoz” vezet a szemben álló felek között. Maliki figyelmeztetése főleg az Aszad-rezsimet nyíltan támogató Iránnak, illetve a Damaszkusszal szakító Törökországnak szól, nehogy a két középhatalom hadszíntérnek használja Szíriát. Bár háborúról beszélni még túlzás, intő jel, hogy amíg a beáramló menekültek érdekében Ankara ütközőzóna kialakítását fontolgatja a határvidék mentén, több szír határellenőrző ponton iráni zászlók tűntek fel – állítja legalábbis helyszíni beszámolójában az ABC ausztrál televízió. Törökország aktivitását indokolja, hogy a határ menti sátortáborokban az összesen több mint negyvenezer szíriai menekült közel fele, 17 ezer ember keresett menedéket, és a szíriai kormányerők és az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) közötti harcok kezdenek erre a vidékre is átterjedni.

A heti diplomáciai nagyüzem nem Bagdadban ér véget. Isztambulban vasárnap tartják a második nagy Szíria Barátai konferenciát, amelyen azEgyesült Államok, az Arab Liga és az Európai Unió országai is részt vesznek. Ennek fő tétje pedig az, hogy elismerik-e Szíria legitim képviselőjének az ellenzéki ernyőszervezetté választott Szíriai Nemzeti Tanácsot (SNC). Minden bizonnyal el fogják, Aszaddal ugyanis a nyugati világban már nem számolnak. Az amerikai diplomácia több prominens tagja is „fejetlen csirkének” tartja a szír elnököt, olyannyira, hogy Barack Obama elnök nemrég ki is mondta, a kérdés már rég nem az, hogy Aszad távozik-e, hanem az, hogy mikor.

A hatalomátadás azonban aligha lesz zökkenőmentes. Damaszkusz kedden elvileg elfogadta a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, jelenleg különleges megbízott fémjelezte béketervet –amely ENSZ-békefenntartók által felügyelt tűzszünetre és humanitárius folyosók megnyitására tesz javaslatot – , az erőszak viszont azóta is zavartalanul tombol az országban. Az ENSZ szerint a felkelés egy éve alatt már több mint kilencezer ember halt meg. Nem segít az sem, hogy Oroszország és Kína még kitart a rezsim mellett. Igaz, a civilek elleni erőszak és Kofi Annan offenzívája nyomán egyre kevesebb türelemmel.

Hoshiyar Zebari iraki külügyminiszter (jobbra) beszél a bagdadi arab csúcson
Hoshiyar Zebari iraki külügyminiszter (jobbra) beszél a bagdadi arab csúcson
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.