A kalózok a politikába készülnek
Vasárnap új vezetőséget választ az osztrák kalózpárt, amely valójában már hat éve létezik – de a német testvérpárt győzelmein felbuzdulva most abban reménykednek, hogy a 2013-as általános választásokon bejutnak a parlamentbe.
A 35 éves Christoph Trunk, aki másodmagával a kalózok országos szóvivője, kérdésünkre cáfolja az immár negyven országban működő kalózpártokkal kapcsolatos közhelyeket: hogy csak egy témára, az internet korlátlan működésére összpontosítanak, hogy fiatal, nem politizáló, férfitöbbségű tagságuk van, ideológiájuk viszont nincs, és a pártok utáni posztdemokrácia hívei.
– Tényleg fontos számunkra az internet szabadsága, ellenezzük a zeneletöltés ingyenességének megszűnését, és ellene vagyunk a korlátozásról szóló uniós ATTAC-egyezménynek. De emellett követeljük a magánszféra tiszteletét is, és azt szeretnénk, hogy az állam működése, így a pártfinanszírozás is átláthatóvá váljék. Pártként szeretnénk bejutni a parlamentbe, de alapvetően nem a parlamenti demokrácia hívei vagyunk, hanem a direkt demokráciáé. Azt akarjuk, hogy az állampolgárok közvetlenül szólhassanak bele az őket érintő ügyekbe. A népszavazásnál az állampolgár csak az „igen” és a „nem” válasz között dönthet, ami gyakran nem elegendő. Fontosabb, hogy kifejthesse a véleményét, amit aztán a többiek megvitatnak, tovább formálnak. Ehhez kiváló eszköz a Facebook és a Twitter – magyarázta a Népszabadság érdeklődésére.
Tagjaik igenis politizálnak, ezért hajlandók pártba tömörülni. Valóban több a férfi érdeklődő, ez abból adódik, hogy a politika és a technika egyfajta keverékét tűzték zászlóra. A híresztelésekkel ellentétben elutasítják a szélsőjobboldali ideológiát, nem hívei a terrorizmusnak, és azon vannak, hogy minden állampolgár alanyi jogon jusson elfogadható életszínvonalhoz.
A korrupciót, a kéz kezet mos hatalmi politikát is fő ellenségei közé sorolta a Kalózpárt szóvivője. Mint mondja, a három-négy tagú országos vezetőséget minden évben újraválasztják, ez hozzátartozik a bázisdemokráciához. Vasárnap arra is kísérletet tesznek, hogy az adományokból, tagdíjból származó bevételeiket növeljék, a havi tagdíjat két euróról tízre emeljék.
Vasárnap lép életbe Ausztriában az a rendelkezés, amely az internet- és mobiltelefon-szolgáltatókat arra kötelezi, hogy hat hónapig tárolják a telefonbeszélgetéseket és az e-maileket. A belbiztonságra hivatkozó szabály nem csupán a kalózoknak nem tetszik, hanem a kedden alakult osztrák online pártnak sem. Az ő céljaikról még kevesebbet tudni, mint a kalózokéról –mindenesetre az online párt is közvetlen demokráciát emleget, a jelenlegi politikai rendszert elavultnak tartja, és saját magának jövőre húszszázalékos parlamenti részvételt jósol.
Az osztrák lakosság 83 százaléka szerint minden politikus korrupt –idéz egy friss felmérést az OGM közvélemény-kutató intézet vezetője, Wolfgang Bachmayer, aki ezzel magyarázza az új szerveződésük iránti érdeklődést. Ausztriában harmadik hónapja ülésezik a parlament vizsgálóbizottsága, amely arra próbál fényt deríteni, hogy a mindmáig állami többségű telefontársaság, az immár A1-nek nevezett Telekom csúszópénzeiből kinek jutott. Három hónap vizsgálódás után már inkább az a kérdés, hogy vajon ki nem kapott a pénzből.