Konzílium Obama felett
Mindez egyre többe kerül. Ezért ez a világszínvonalú ellátás egyre kevesebb amerikai számára elérhető. Nincs ugyanis államilag szervezett egészségbiztosítás, nem vonnak a fizetésekből e célra járulékot, hanem rajtuk múlik, hogy biztosítást kötnek, vagy maguk fizetik az ellátás teljes költségét, ha megbetegszenek. Vagy nem mennek orvoshoz. (A legszegényebbek és az idősek kapnak állami segítséget.) A magánbiztosítók egyre növekvő díjait egyre kevesebben tudják vagy akarják megfizetni. Ráadásul egyre több önrészt is kell fizetni – kevés dolog van ingyen még a biztosítással is.
Ha a közel ötvenmillió, biztosítással nem rendelkező lakos valamelyike megbetegszik, szinte biztos, hogy nem tudja kifizetni a kezelés árát. Legtöbbször az ingyenes klinikákon vagy a sürgősségi osztályon látják el. Ennek a költségeit az adófizetők, illetve a biztosítással rendelkezők viselik. A piaci biztosítók ráadásul a krónikus betegektől gyakran megtagadják a szerződéskötést. Megesik, hogy hiába van biztosítása valakinek, már nem elég a költségekre. Amerikában a magáncsődöt jelentő emberek többsége egészségügyi költségek miatt megy tönkre. Barack Obama két éve elfogadott, jelenleg a legfelsőbb bíróság által vizsgált reformja ezen a helyzeten változtat, ráadásul a republikánusok által kidolgozott, piaci alapú módszerrel. A hatalmas politikai csatározások után elfogadott törvény nem állami biztosítást vezet be, hanem a magánbiztosítás megkötését teszi kötelezővé. Aprólékosan szabályozza a biztosítók működését úgy, hogy ezentúl senkitől se tagadhassák meg a biztosítást, és az ne is legyen megfizethetetlen. Az elképzelés működőképes lehet a közgazdászok szerint: a költségek több ember között oszlanak meg, ezáltal alacsonyabbak lehetnek a biztosítási díjak, és az évekig tartó kezelésre szoruló átlagamerikai is megkapja az ellátást. Aki nem tudja megfizetni a havi díjakat, az állam támogatását kérheti.
Ám az amerikaiak többsége ellenzi a törvényt. A központilag elrendelt kötelező biztosítás ugyanis szembe megy mindennel, amit elfogadhatónak tartanak: pártállástól függetlenül legtöbben a szabad piacban és saját döntési szabadságukban hisznek. Úgy vélik: Washingtonnak semmi köze ahhoz, szerződnek-e magánbiztosítóval, vagy nem. Az ellenvélemények szerint az új törvény a hatalom megengedhetetlen túlburjánzása.
Most a legfelsőbb bíróságon a sor, hogy eldöntse, alkotmányos-e a reform. Tegnap befejeződött a háromnapos maratoni jogi érvelés, júniusban döntést hoz a testület. Ha megsemmisítik a törvényt, akkor más megoldást kell keresni az egészségügy problémáira. Ha alkotmányosnak ítélik, elindulhat az ágazat a korábbinál sokkal szolidárisabb és egyenlőbb irányba, dacolva azzal, hogy az amerikaiak nagy része továbbra is úgy érzi: az állam az élet egy olyan szeletébe szól bele, amelyhez semmi köze.
