Kis karantén Orbánnak
Végignézve Orbán külföldi útjait tavaly július, a soros magyar EU-elnökség vége óta, a kép egyértelmű: a magyar kormányfő európai mozgása igencsak korlátozott. Brüsszelben, az uniós csúcsokon ugyan elvben van mód rá, hogy az angolul jól beszélő Orbán szót váltson vezető európai politikusokkal, a hivatalos kormányzati kommunikációból azonban nem igazán derül ki, hogy kivel, miről beszélgetett.
Annyit lehet tudni, hogy 2011 júliusa óta Orbán Varsóban, Münchenben, Rijádban, Londonban és Bejrútban tett kormányfőként látogatást. Marseille-ben, az Európai Néppárt elnökségi ülése mentén lebonyolított egy bilaterális találkozót a finn miniszterelnökkel. A bajor fővárosban kétszer is járt, legutóbb éppen a múlt héten. Igaz, oda a Bajor Gazdasági Szövetség hívta, és erre szervezték rá a többi találkozót, így a tárgyalást Horst Seehofer (CSU) tartományi kormányfővel. Frankfurtban, a német pénzügyi világ szívében szintén tartott előadást Orbán, fogadta őt a hesseni tartományi kormányfő, a CDU-s Volker Bouffier.
A Fidesz egyes vezetői által meghirdetett, Németországgal kialakítandó „új szövetség” jegyében Orbán terveiben más német úti célok is szerepelnek. Leginkább Berlinbe, Angela Merkel kancellárhoz szeretne eljutni, s ezért értesüléseink szerint minden követ meg is mozgatnak, de időpontot egyelőre nem sikerült találni.
Az Orbánt sújtó részleges európai karanténra utal az is, hogy nemcsak Berlinben, hanem Párizsban sem fogadják. Mind a két fővárosba elküldte viszont Lázár János frakcióvezetőt, akinek feladata az volt, hogy eloszlassa az orbáni kétharmados rendszerrel szembeni gyanakvásokat, és előkészítse a terepet egy magas szintű látogatáshoz. Gyakran Martonyi János külügyminiszterre hárul, hogy elmagyarázza, mit jelent a Fidesz törvénykezési dömpingje és az új alaptörvényen nyugvó orbáni állammodell.
A teljes képhez tartozik, hogy az európai diplomácia nagyon megváltozott. A kormányfők Brüsszelben, a csúcsokon és telefonon intézik egymás között az ügyeket. A német–francia tengely és a különleges brit–francia viszony miatt gyakori vezetőik személyes találkozója. Az eurózóna válsága is sűrűn eredményez kis csoportos – elsősorban francia, német, olasz, spanyol, görög – kormányfői vizitet. Budapestre első vonalas külföldi kormányfők az utóbbi időben nem jönnek, igaz, a múlt héten itt volt Lengyelország államfője – de neki nem Orbán a tárgyalópartnere.
Eközben teljes csend övezi a kormányfő washingtoni útját is. A hivatalos megfogalmazás szerint a cél az, hogy a magyar kormányzati ciklus végéig, vagyis 2014 tavaszáig fogadják a miniszterelnököt a Fehér Házban. Elnézve Hillary Clinton külügyminiszter üzeneteit, ez továbbra is nehéz feladatnak ígérkezik. A viszony a republikánusokkal sem lenne egyszerűbb, a „fékek és egyensúlyok” az ő szemükben is roppant fontosak.
Orbán elszigetelése azért is érdekes, mert hasonló sors jutott egy ideig Traian Basescunak is. A román államfőnek azonban második mandátumának kezdete óta sikerült visszajönnie a nemzetközi porondra, fogadta őt Barack Obama és Angela Merkel is. Pedig 2009 végén Európa legrosszabb vezetői között jegyezték, csak Silvio Berlusconi kormányfő múlta alul abban a felmérésben, amelyet Brüsszelben dolgozó újságírók között végeztek – írja bukaresti tudósítónk.
Basescu elszigeteltségét jól mutatta, hogy nemcsak a stratégiai partner Egyesült Államok elnöke nem szakított rá időt, európai kollégái sem hívták, és nem mentek hozzá látogatóba. Az uniós csúcsokon a sajtó rendszeresen „tetten érte”, amint magányosan, feszengve sétálgat a szokásos „családi fotók” előtt, kollégái szemmel láthatóan kerülték a társaságát.
A nagy változás tavaly szeptemberben következett be, az addig tulajdonképpen nemkívánatosnak tartott Basescu hirtelen Washingtonba utazott. A hivatalos munkalátogatás napirendjén Obama–Basescu-megbeszélés ugyan nem szerepelt, viszont a Fehér Ház lakója „betoppant” a román elnök és Joe Biden amerikai alelnök tárgyalására. Obama és a bukaresti vendég félórát beszélgetett. Ebben jócskán benne van a tavaly megújított amerikai–román stratégiai partnerség: Románia a Fekete-tenger térségében aktív, az oroszokkal befolyási harcot vívó és a tervezett amerikai rakétapajzs elemeit befogadó államként különleges megítélés alá esik Washingtonban.
Egybehangzó vélemények szerint Európában a gazdasági válság lökte ki Basescut az elszigeteltségből. A nevével fémjelzett megszorítások – a közalkalmazotti bérek csökkentése, az áfa emelése és a nyugdíjak megadóztatása – amolyan „bezzeggyerekké” tették, aki szembeállítható a csőd szélén táncoló Görögország vezetőivel. A berlini fogadókészség is arra utalt, hogy megemelkedett Románia ázsiója, de nem annyira, hogy a németek rábólintsanak a schengeni övezet kiterjesztésére.
Mindenesetre Merkel megjegyezte a Basescuval közösen tartott sajtótájékoztatón: Európa tanulhat Romániától, az IMF és az Európai Bizottság felügyeletével végrehajtott romániai reformok példaértékűek. Egy évvel korábban, 2010 októberében a német kancellár még valósággal földbe döngölte a román vezetőket Bukarestben. Felrótta nekik a közbeszerzési stikliket és a német vállalatokat ellehetetlenítő romániai korrupciót, amely az uniós támogatások lehívását is akadályozza.
Petr Necas cseh kormányfő előtt viszont nyitva állnak az ajtók: múlt október végén fogadta őt a Fehér Házban Barack Obama is. Prágában nagy visszhangot váltott ki az amerikai elnök kijelentése. – Valahányszor rákérdezek hadseregünk vezetőinél, hogy kik a legmegbízhatóbb szövetségeseink, mindig megemlítik a Cseh Köztársaságot – közölte Obama. Necas kétszer informális találkozón tárgyalt Merkel kancellárral, a Berlinhez közeli mesebergi kastélyban, és a jövő hét elején a német politikus látogat Prágába – írta pozsonyi tudósítónk.
Nagy nemzetközi figyelem övezte a cseh miniszterelnök múlt szeptemberi izraeli látogatását. Pár nappal azelőtt, hogy az ENSZ közgyűlése New Yorkban napirendre tűzte az önálló palesztin állam teljes jogú ENSZ-tagságát, Necas azt mondta izraeli kollégájának, Benjamin Netanjahunak: Prága nem támogatja a palesztin vezetők egyoldalú törekvéseit. Izraelt a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciájaként pedig stratégiai partnernek tekinti. Necas tavaly három napot töltött Irakban, ahol a cseh gazdaság külpiaci lehetőségei iránt érdeklődött.
A cseh kormányfő 2011 decemberében villámlátogatást tett Budapesten is, hogy Orbánnal a fiskális paktumról egyeztessen. Magyarország nem eurózónatagként végül csatlakozott az eurózóna megerősített együttműködéséhez, Csehország és Nagy-Britannia viszont nemet mondott. Egy hónappal ezelőtt Necas David Cameron brit kormányfővel tárgyalt, majd Londonból együtt utaztak a brüsszeli csúcsra.
