Jogi röntgenen Obama reformja
Míg a bíróság épülete előtt tömegek tüntetnek a törvény mellett és ellen egyaránt, bent a kilenctagú testület előtt négy kérdésről érvelnek a jogászok. Az első nap arról szólt: joga van-e tárgyalni egyáltalán a bíróságnak most az ügyet, vagy azt két évvel el kell halasztania, mert csak akkor fizet először büntetést az, aki nem köt egészségbiztosítást. A szakértők szerint ezt a kérdést le fogja söpörni az asztalról a bíróság, és a tervek szerint döntést hoz júniusban a három másik kérdésben.
A törvény legvitatottabb pontja az, amely arra kötelezi az állampolgárokat, hogy kössenek szerződést egy magánbiztosítóval. Erre vonatkozik a második kérdés: alkotmányos-e arra kötelezni az állampolgárokat, hogy valamilyen szolgáltatást igénybe vegyenek? Az ellenzők szerint ez sérti a személyi szabadságjogokat, a közkeletű érv szerint ezután akár arra is lehet kötelezni az amerikaiakat, hogy minden nap brokkolit vásároljanak. A következő kérdés arra vonatkozik, hogy vajon megsemmisíthető-e a fenti törvényrész önmagában, vagy ha azt alkotmányellenesnek ítélik, akkor bukik az egész reform. Így – többek közt – az a nagyon fontos kitétel is, hogy a biztosítók senkitől sem tagadhatják meg a szolgáltatást, krónikus betegektől sem. A negyedik kérdés pedig azt vizsgálja, kötelezheti-e Washington az egyes államokat arra, hogy többet költsenek a szegények betegbiztosítását támogató Medicaid programra.
Az Obama-kormány a továbbra is népszerűtlen reformot sokáig igyekezett nem emlegetni, mert az sokat ártott a Demokrata Pártnak. Ennek azonban vége: immár maga az elnök is sürgeti a legfelsőbb bíróságot, hogy hozzon döntést. A mindeddig a republikánusok által a reformra gúnynévként használt „Obamacare” kifejezést pedig az elnök kampánystábja is elkezdte büszkén használni: az egészségügyet a választás egyik fő témájává akarják avatni. A döntés kockázatos, egy friss CBS/The New York Times-felmérés szerint az amerikaiak 47 százaléka ellenzi, és csak 36 százaléka támogatja a törvényt.
Ám ez jó taktika lehet Mitt Romney ellen: a republikánus elnökaspiráns kormányzóként ugyanis olyan biztosítási rendszert vezetett be Massachusettsben, amely végül Obamának is mintául szolgált. A The Washington Post azt is felidézi: a kötelező biztosítás ötlete konzervatív-republikánus körökből származik. Az egyre drágább és egyre kevesebb embert lefedő amerikai egészségbiztosítási rendszer már évtizedek óta reformra szorult, és számukra ez tűnt a megfelelő, piaci alapú alternatívának az egységes, állami rendszerrel szemben. Amikor Romney és a demokrata Edward Kennedy szenátor összefogtak, és megvalósították az elképzelést Massachusettsben, az példaértékűnek tűnt. Ma már a republikánusok a törvény legnagyobb ellenzői. Ám nem csak ők változtattak álláspontjukon: Obama még 2009-ben, beiktatása után is ellenezte, hogy kötelező legyen magánbiztosítóval szerződni. Arról, hogy vajon hogyan fognak dönteni a bírók, egyelőre nem nagyon bocsátkoznak találgatásokba az elemzők. Véleményükre csupán abból lehet következtetni, milyen kérdéseket tesznek fel az előttük érvelő jogászoknak, mert ezzel köztudottan egymást próbálják befolyásolni, nem pedig információt kérnek – hiszen nem is nagyon van már olyan érv, amit korábban ne hallottak vagy olvastak volna.
A kinevezés egész életre szól
Az amerikai legfelsőbb bíróságnak kilenc tagja van. Őket az elnök nevezi ki, és életük végéig szolgálhatnak, hacsak nem mondanak le, mennek nyugdíjba vagy mozdítják el őket közjogi felelősségre vonás során (ez utóbbi még soha nem történt meg). A bíróság tagjait az elnök nevezi ki, és a szenátus hagyja jóvá. Az elnök igyekszik saját világnézetének megfelelő bírót jelölni, ám kinevezésük után egyáltalán nem biztos, hogy úgy szavaznak, ahogyan azt az elnök szeretné. A jelenlegi tagok közül két tagot még Ronald Reagan nevezett ki a 80-as években. A legidősebb taláros a 79 éves Ruth Bader Ginsburg. Barack Obama két bírót nevezett ki, Sonia Sotomayort és Elena Kagant. Jelenleg 5-4 arányban többségben vannak a republikánus elnökök által kinevezett bírók.
