Obama a két Korea között
Obama a határviziten gáláns bókkal méltatta Dél-Korea vívmányait a jólét és a szabadság terén. Köszönetet mondott a demarkációs vonalat őrző dél-koreai és amerikai katonáknak munkájukért, és megeresztett néhány figyelmeztető mondatot az északiaknak.
Később Szöulban tartott sajtóértekezletén már kemény szavakkal intette Phenjant: álljon el a tervezett rakétakísérlettől. Obama már a határövezetben is kimondta: nem fognak többet engedni Phenjan hasonló zsarolásának. – A rossz magaviseletet nem jutalmazzák – tehát, ha a rakétát kilövik, aligha számíthatnak a korábban megígért élelmiszersegélyre. További gazdasági szankciókat is bevezethetnek.
Nemrég az északiak ígéretet tettek ugyanis arra, hogy a kért élelmiszersegélyért cserébe visszafogják, korlátozzák atomprogramjukat. (A KNDK-nak állítólag hat nukleáris robbanófeje lehet, s közepes hatótávolságú rakétái is vannak.) Ám a rakétakísérletek ellentmondanak ennek az ígéretnek, emiatt tehát feltételezik, hogy Phenjan esetleg még többet akar kizsarolni. Az amerikai elnök a kínaiaknak szóló kitételében arra utalt, hogy kudarcot vallottak az észak-koreai rezsim mérséklésére tette erőfeszítések. (Phenjan eközben tett egy engedékenyebb gesztust is: visszahívta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelőit, akiket három éve kitessékelt az országból.)
Obama az észak-koreai (és iráni, valamint szíriai) helyzettel kapcsolatos aggodalmait megoszthatja ma Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel is Szöulban. Ők is részt vesznek, félszáz más vezetővel együtt, a nukleáris terrorizmus megelőzéséről tartandó csúcskonferencián. (Az első ilyen két éve Washingtonban volt.) A téma most az, meg lehet-e akadályozni, hogy terroristák nukleáris fegyverhez jussanak, vagy a világban elérhető dúsított uránból és plutóniumból bombát gyártsanak. Irán és Észak-Korea tehát nem szerepel a nyilvános napirenden. Feltehetően azonban mindkét ország fontos téma lesz, mint ahogyan kihagyhatatlan a viharos belpolitikájú atomhatalom, Pakisztán is.
Annak idején George W. Bush azzal indokolta Irak megtámadását, hogy Szaddám Huszein (később nem létezőnek bizonyult) tömegpusztító eszközei terroristák kezébe juthatnak. Most ezt hallani Irán kapcsán is. Az, hogy globális vagy regionális terrorszervezetek atomfegyverhez jussanak, alig valószínű, miközben lehetséges, hogy a terroristák „nukleáris védőernyőt” kapnak ilyen fegyvereket birtokló szponzoraiktól. A szöuli csúcs ezért sokkal inkább arról szól, hogyan lehet ezeket a „szponzorokat” megfékezni.
A világban használt illegális urándúsító technológia főleg pakisztáni és észak-koreai eredetű. Ezek az országok Kínától kapták a tudást. Az egykori szovjet rakéták pedig szintén észak-koreai fejlesztés után jutottak más válságövezetekbe, így Iránba is. Irán regionális hatalomként védelmet ad a szíriai rendszernek, a libanoni Hezbollahnak és több palesztin terrorszervezetnek.
Emlékrakétát akarnak kilőni
A KNDK már korábban bejelentette, hogy műholdat bocsát fel saját gyártmányú rakétájával az ország alapítója, Kim Ir Szen születése századik évfordulóján, április 15-én. Déli hírügynökségi jelentés szerint a rakétát máris eljuttatták a kínai határtól ötven kilométerre lévő Tongcsang-li falu közelébe. Ott az északnyugati tengerparton létesítettek új kilövőállomást. Japán kormánya máris parancsot adott védelmi erőinek: lőjék le a rakétát, ha az a légtérbe érkezik. A korábbi rakétakísérletek idején is azt állították: műholdat állítanak pályára, de ez az amerikaiak szerint nem igaz, nagy hatótávolságú rakétával kísérleteznek, amely az USA nyugati partját is elérheti.
