A magyar diplomatát először arról kérdeztük, mennyiben tükröződnek a damaszkuszi hétköznapokban a Szíria egyes részein dúló és polgárháborúra emlékeztető konfliktusok. Budai – aki 2009 óta képviseli hazánkat Szíriában – nem tagadta, hogy gond van az áramszolgáltatással, naponta négy-hat órát nincs villany. A kiesést, aki tudja, és megengedheti magának, generátorral próbálja pótolni. Az alapvetőélelmiszer-ellátással nagyobb gondok nincsenek, de az import fogyasztási cikkek a szankciók miatt fokozatosan eltűnnek a boltok polcairól, és az árak is rohamosan emelkednek. Egy sor termék esetében ez 40-50 százalékos emelkedést jelent.

A bankrendszer működését nemzetközi szankciók korlátozzák. Méghozzá hatékonyan, a nemzetközi átutalások gyakorlatilag leálltak, a külföldi bankok és pénzintézetek nem vállalnak transzfereket, s ez természetesen kihat a kereskedelemre. A nemzetközi légi forgalom, néhány kivételtől, így a Turkish Airlines járataitól eltekintve leállt – tette hozzá Budai, aki diplomácia pályafutása során korábban Pretoriában és Nairobiban volt nagykövet.

A homszi és a más városokban zajló események amúlt héten elértekDamaszkuszba is, egy kettős bombamerényletben huszonheten haltak meg. A közbiztonságot firtató kérdésünkre a nagykövet azzal válaszolt: a közbiztonsági helyzet rohamosan még nem romlott, de az elmúlt közel negyven esztendőben az egymást váltó rezsimek és a vallási korlátok okán nem volt jelentősebb köztörvényes bűnözés. Hozzátette, hogy vannak látható biztonsági járőrök és állandó katonai ellenőrző pontok a Damaszkuszba vezető utak mentén és az ország több pontján, különösen ott, ahol jelenleg katonai akciók is folynak.

Szíriában közel kétszáz kettős,magyar-szír állampolgár él, akik részben pénzügyi, részben egyéb okokból nem kívánják vagy nem tudják elhagyni az országot. Eddig csak néhányan döntöttek úgy, hogy távoznak, de csak ideiglenesen akarnak távol maradni, mert kötődnek az országhoz. Azoknak, akik a korábbi többszöri felszólítás ellenére maradnak, a nagykövetség igyekszik a lehetőségek adta kereteken belül támogatást nyújtani, például az okmányok beszerzésével.

– Volt olyan, akinek az érdekében eljártunk – tette hozzá, nevek említése nélkül.

Érezhetők-e a rezsimben politikai erjedések, törésvonalak? Budai szerint az elmúlt évtizedek beidegződései nem máról holnapra tűnnek el. Szíria szekuláris ország, de a vallásoknak nagyon fontos szerepük van, egy sor esetben a politikát és a vallási hovatartozást nem lehet szétválasztani. (A 22 milliós, háromnegyedrészt szunniták lakta arab országban 12 százalék a síiták, 10 a keresztények, 3 a drúzok aránya.) Tény az is, hogy a jelenlegi politikai helyzet egyre keményebb megfogalmazásokat hoz ki olyanokból is, akik így vagy úgy, de kötődnek a rezsimhez, mert érzékelik, gyors és világos változások kellenek, a tényleges reformok további elodázása csak az erőszak felé löki az országot.

– Az állami média a saját felfogásában közvetíti a híreket. Szó esik ugyan a reformok szükségességéről, de ehhez képest aránytalanul nagy teret kap a „külföldi beavatkozás”, a „terrorizmus” kérdése – folytatta a nagykövet. – Homszról és más eseményekről is sugároznak adásokat, híreket, sőt drasztikus felvételeket is bemutatnak, de nyilvánvalóan a rezsim szemszögéből. Sajnálatos módon néhány nemzetközi médiaforrás pontatlanságával és egyoldalúságával csak rontott az objektív és tényszerű információk megismerésének lehetőségén. A fő gondot az okozta, hogy a rezsim hosszú időn keresztül nem biztosította a külföldi média szabad bejutását.

A szíriai események tavaly márciusi kezdete után, áprilisban Budainak a diplomáciai testületből elsőként sikerült eljutnia Deraába, hogy az ott élő magyarokkal találkozzon. Ezt követően Homszban, a török határhoz közeli Jiszr-al-Sogurban, Aleppóban és Latakiában is járt munkatársával. Bízik benne, hogy a nemzetközi erőfeszítések végül sikerrel fognak járni, és sikerül az értelmetlen vérontást megállítani. – A szíriaiak döntő többsége békét és nyugalmat akar, egy olyan társadalmat, amelyben az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülnek, az emberek nem tárgyai és eszközei senkinek – hangoztatta a magyar nagykövet.

Nem hallgatnak a fegyverek

Tíz ember – köztük három gyermek – vesztette életét egy autóbuszban tegnap, amikor a Törökországba menekülők járművét megtámadta a szíriai hadsereg – közölték a Reuters ellenzéki forrásai. A szíriai hadsereg eközben heves ágyútűz alá vette Hamát is. Helyiek szerint az ellenzéki városban két nap alatt húszan vesztették életüket.

Az egy éve tartó harcok az ENSZ szerint 8000 civil életét követelték, Damaszkusz szerint a lázadókkal folytatott küzdelemben háromezer katonáját vesztette el. Egyelőre nincs jele annak, hogy hamarosan létrejönne az ENSZ és az Arab Liga által is követelt tűzszünet a felek között. Ennek elmaradása esetén az ENSZ BT – konkrétumok nélkül – lépéseket fontolgat Damaszkusszal szemben. (Munkatársunktól)