Az Európa Tanács Magyarországgal kapcsolatos bírálatai nyilvánosságot kaptak, az elmúlt napokban a velencei bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó aggályaitól volt hangos a magyar sajtó. Hogyan magyarázná el az itteni közvéleménynek: miért fontos, hogy a magyar kormány megfeleljen az ET elvárásainak?

A magyarok azért tudtak leszámolni a kommunista rendszerrel, mert nem voltak benne „fékek és ellensúlyok”, így egyszer csak eljött az idő, amikor nem működhetett tovább. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy egy valódi demokráciának „fékekre és ellensúlyokra” van szüksége. Egyébként a velencei bizottság teljes nevében is az szerepel, hogy „a Demokráciáért a Jogon keresztül”, és a berlini fal bukása után jött létre. Érzékeltük, hogy nagy szükség van olyan testületre, amely annak megteremtében segíti az új demokráciákat, hogy a jogállamiságon alapuljanak. Fontos annak felismerése, hogy a demokráciának független intézményekre van szüksége. Így független igazságszolgáltatásra, a végrehajtó hatalom, a kormány felett ellenőrzést gyakorló parlamentre, független médiára. Azért vizsgáljuk az új magyar törvényeket, mert úgy látjuk, hogy veszélyeztethetik a független igazságszolgáltatást, illetve a véleménynyilvánítás és a média szabadságát. Ezeket cikkelyek védik az Európai emberjogi egyezményben, amelynek betartása Magyarország kötelezettsége.

Feltételes módot használ: „veszélyeztethetik”. Nem pedig kijelenti: „veszélyeztetik”...

Óvatosnak kell lenni ezekben a kérdésekben. Az időmúlásával lehet megmondani, hogyan is működnek ténylegesen a dolgok. Ha például túlzott hatalmat kap egyetlen személy az igazságszolgáltatásban (az Országos Bírósági Hivatal vezetője – a szerk.), ez az első években még valószínűleg nem jár óriási hatással, de később, az évek során megmutatkozhat, korlátozza-e az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Még azelőtt kaptuk ezt az interjúlehetőséget, hogy találkozna Orbán Viktor miniszterelnökkel és helyettesével, Navracsics Tiborral. Mégis, mennyire találja együttműködőnek a magyar kormányt a felmerült problémák orvoslásában?

Nem láttunk még jogi szöveget, de jelezték, hogy módosítási javaslattal állnak elő az igazságszolgáltatás kapcsán. Ezt nagyon is üdvözöljük, de látnunk kell még, eléggé messzemenő módosításról van-e szó, vagy pedig többet kell-e tenni.

Mennyi mozgástere van a magyar kormánynak egyfelől, illetve az Európa Tanácsnak másfelől? Egyszerűbben: mi történik, ha a kormány nem felel meg az elvárásoknak?

Ebben az esetben – noha persze ezt egyébként is megtehetik – a magyar állampolgárok a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak. És ha ez elmarasztaló döntést hoz valamely tagállammal szemben, úgy a kormányának végre kell hajtania az ítéletben foglaltakat. Nincs más lehetősége, mint hogy ezt tegye. A bíróság az európai egyezményt alapul véve határoz.

Ön egyeztet José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel is a magyar ügyekben.

Igen, mert az Európai Uniót is aggasztják az olyan kérdések,mint a bíróságok és a sajtó függetlensége. Ugyanakkor számos aspektusban nem rendelkezik jogi kompetenciával, mi viszont igen. Az EU kijelenti, hogy Magyarországnak ezekben a kérdésekben az ET-re kell támaszkodnia. Valóban szoros kapcsolatban állok Barroso elnökkel. Az azt megelőző napon egyeztettünk, hogy idejöttem. A dolog egyébként úgy működik: ahhoz, hogy valamely ország az EU tagállama lehessen, előbb meg kell felelnie az Európa Tanács elvárásainak. Mindig is ez volt történelmileg a kapcsolat a két szervezet között.

Az EU-nak van az „anyagiakat” is érintőmozgástere a magyar kormánnyal szemben. Nekiszegezheti-e az EU Orbán Viktornak: ha nem felel meg Strasbourgnak, úgy Brüsszelben is következményekkel kell számolnia?

Ezt nem az én tisztem megítélni, de az Európai Bizottság valóban megmondta, hogy figyelembe veszi a döntéseiben a mi véleményünket. A velencei bizottság esetében márpedig világosan kell látni, hogy világszerte elismert testületről van szó, amely nem politikai alapon alkot véleményt, hanem arra építve, ahogyan szakértők elemzik a jogszabályokat, így az Európai emberjogi egyezményt is.

Az Európa Tanácsot 47 régi és új demokrácia alkotja. Mennyire találja súlyosnak a most, Magyarország kapcsán felmerült problémákat? Menynyire megszokott, hogy el kell repülnie „tűzoltásra” valamely fővárosba, mint most Budapestre?

Más országokkal kapcsolatban is felmerültek gondok hasonló ügyekben, és ezeknek az államoknak is módosítaniuk kell a törvényeiket az európai egyezmény, illetve a strasbourgi bíróság esetjogi döntései fényében. A véleménynyilvánítás szabadsága komoly ügy Törökországban. Kapcsolatban vagyunk a török hatóságokkal, hogy módosítsák a jogszabályokat. Itt, önöknél is ez a helyzet. Jobbmódosítani a törvényt, mint aztán beadványok ezrei nyomán Strasbourgban pereskedni. Márpedig ezek a beadványok be fognak érkezni, ha olyan törvények vannak hatályban, amelyek nincsenek összhangban az Európai emberjogi egyezménnyel. Sokkal jobban megéri most módosítani.

És Ankarába is elrepül, hogy Erdogan miniszterelnököt győzködje?

Igen, többször is találkoztam vele. A törökök nagyon is együttműködőek, elismerik a szakértelmet, amit kínálunk.

Együttműködőbbek, mint Orbán Viktor?

Ezt nem szeretném kommentálni. De tényleg úgy érdemes ezt megközelíteni, hogy mi segítséget nyújtunk a kormányoknak abban, hogy megfeleljenek saját, Strasbourgban vállalt kötelezettségeiknek. Nem pedig kívülről erőltetünk rájuk valamit.

Az ET parlamenti közgyűlése még sosem léptetett életbe monitoring-, azaz egyfajta megfigyelőmechanizmust olyan tagállamával szemben, amely egyben az EU-nak is tagja. Most Magyarország ezt is a nyakába kaphatja októberben.

Ez nem az én tisztem, de így van, valóban megtehetik ezt, ha nem következik be változás. Az ET parlamenti közgyűlése is a velencei bizottság, illetve más szakértői testületek véleményére alapozva dönthet.

Kérem, válaszoljon egyetlen szóval a következő kérdésre: demokrácia-e Magyarország?

Természetesen.

Az alkotmánybírók válaszát várják

A kormány arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy részletesen értelmezze azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját.

A kabinet várja a testület válaszát, és amint megkapja, a parlament elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, hogy azt május végéig elfogadhassa a ház – közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, miután tárgyalt Thorbjörn Jagland ET-főtitkárral. A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta, hogy megbeszélésük fő témája a velencei bizottságnak a magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt. Navracsics felidézte: a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírókról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a velencei bizottság észrevételeire. (Mti.hu)

Thorbjörn Jagland: Szoros kapcsolatban állok Barrosóval