Súlyos szankciók bevezetését követelte Minszkkel szemben a holland külügyminiszter is. Brüsszel többször kérte a halálos ítélet végrehajtásának elodázását, részben ezzel függhetett össze, hogy a múlt héten elhalasztotta a döntést azoknak szankcióknak a bővítéséről, amelyek a Belaruszt 18 éve vezető Alekszandr Lukasenko elnök rezsimjével szemben már érvényben vannak. A reakciók nyomán Brüsszel várhatóan szélesíti azon magas rangú belarusz diplomaták körét, akik nem léphetnek az EU területére.

– Nem vagyok biztos benne, hogy a valódi tetteseket ítélték el – nyilatkozta a Kommerszant orosz napilapnak a posztszovjet Belarusz első vezetője, Sztanyiszlav Suskevics. A politikus szerint ezért igyekezett Lukasenko mielőbb eltüntetni a nyomokat. Erre utal, hogy januárban a bíróság az ügy tárgyi bizonyítékainak megsemmisítéséről is döntött. Ljudmila Grjaznova minszki jogvédő szerint ráadásul ilyen alig van: az ítélet a szakértők következtetésein, egy térfigyelő kamera vitatható minőségű felvételein és a vádlottak beismerő vallomásán alapul. Kovaljov a sajátját vissza is vonta, mondván, azt erőszakkal kényszerítették ki belőle. Ő, ellentétben Konovalovval, kegyelmet is kért Lukasenkótól, amit az elnök a múlt héten elutasított. Az ő kivégzése egyes vélemények szerint akkor is meglepő, ha a bíróság a valódi tetteseket ítélte el: Kovaljov ugyanis csak azért tekinthető tettestársnak, mert vendégül látta Vityebszkből érkező barátját és segített a csomagokat – tudtán kívül akár a bombát is – lakására szállítani, de a merénylet helyszínén nem volt jelen. Ezen kívül elmulasztotta a rendőrséget értesíteni, miután barátja italozás közben elmondott merénylettervét nem vette komolyan. Kettejüket egyúttal egy 2008-as és egy 2005-ös robbantásban is bűnösnek találták, amelyek nem követeltek halálos áldozatokat. Utóbbiakról a belarusz különleges belügyi egységek korábbi vezetője kijelentette: azokat Lukasenko fia utasítására a titkosszolgálat követhette el, hogy erre hivatkozva megtisztítsa az állambiztonsági tanácsot a kritikus tagoktól. A ma már Németországban élő ezredes, Dmitrij Borodacs szerint a metrómerénylet mögött is Viktor Lukasenko áll.

A kételyeket erősítik a biztonsági kamerák felvételei is, azokon ugyanis látszik két másik személy is, akik a televízió későbbi képein robbantási műszereket hoztak ki a metróból. Velük kapcsolatban a belügyminisztérium elmondta: valóban az ő munkatársaikról van szó, akik további robbanószereket feltételezve vitték a helyszínre, majd hozták el a műszereket. Azért civil ruhában, mert nem volt idejük átöltözni.

Bár a halálos ítéletet több orosz politikus is elítélte, Moszkva a brüsszeli reakció kapcsán jelezte: nem hagyják, hogy szövetségesüket zsarolják. Dmitrij Rogozin kormányfőhelyettes szerint minden támogatást megadnak Belarusznak, amelynek vezetője tegnap Moszkvába utazott az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Közösség (Jevrazesz) ülésére. Elemzők szerint az éveken át Moszkva és Brüsszel között ingázó Lukasenko az orosz segítségért cserébe Belaruszt végleg elzárja az európai integráció távlati lehetőségétől is.

Az utolsó ország

Európában Belarusz az egyetlen ország, ahol halálos ítéleteket hajtanak végre. Igaz, Oroszországban is hoznak halálos ítéleteket, ám végrehajtásukra moratórium van érvényben. A büntetési forma teljes eltörlésétől Moszkva egyelőre elzárkózik. Magyarországon 1990 óta nem szabható ki halálos ítélet. Az utolsó kivégzést – akasztás formájában – 1988-ban hajtották végre egy gyilkosságért elítélt férfin.

Lukasenko a Kremlben mindennek ellenére barátokra lel – az Eurázsiai Gazdasági Közösség találkozója