Két volt keletnémet vezeti az országot
Mindez nem szegte kedvét az új államfőnek: beszédében arra utalt, hogy huszonkét évvel ezelőtt, éppen március 18-án szavazhatott először: akkor tartották az első és az utolsó szabad választást az egykori NDK-ban. Joachim Gauck ötvenéves volt ekkor. Senkinek a fe jében meg sem fordult, hogy egyszer majd ő áll az egyesített Németország élén, ráadásul egy másik egykori keletnémet, Angela Merkel, a jelenlegi kancellár társaságában.
A német államfő szerepe meglehetősen protokolláris, de a társadalom elvár bizonyos erkölcsi értékrendbeli útmutatást tőle. A 72 éves Gauckra különösen nagy feladat hárul, miután mindkét elődje, Horst Köhler és Christian Wulff is mandátuma lejárta előtt mondott le. Köhler úgy érezte, hogy a politika túl hevesen bírálta egy, Afganisztánnal kapcsolatos kijelentését, Wulff pedig befolyásos üzletemberekkel fenntartott barátságaival nem tudott elszámolni. Ezek után már az is nagy eredmény, fogalmazott egy német politikus epésen, ha Gauck legalább kitölti ötéves mandátumát.
Az egykori evangélikus teológus már 2010 nyarán is az SPD és a Zöldek jelöltje volt Wulff-fal szemben az államfőválasztáson. Művészek, értelmiségeik valóságos országos kampányt indítottak mellette, de a CDU ellenében nem volt esélye. Igaz, sokat sejtetett, hogy ChristianWulff, akkori alsó-szászországi kormányfő – a kancellár egyetlen lehetséges riválisa a CDU-n belül – csak a harmadik körben szerezte meg a szükséges szavazatokat. Gauck úgy gondolhatta, ezzel vége is rövid politikai kitérőjének.
Amikor azonban idén feb ruár közepén világossá vált, hogy Wulff nem maradhat tovább a Bellevue-palotában, a szocdemek és a Zöldek ismét megkeresték Gauckot, adott esetben vállalná-e a jelölést. Ismét igent mondott. A CDU és állítólag személy szerint Merkel azonban saját jelöltet szeretett volna – vagy legalábbis olyat, akinek a nevét ők dobják be a köztudatba. Amikor ellenben a háttér-tapogatózások sikertelenek maradtak, és még a koalí ciós partner FDP is Gauck mellé állt, a kancellár néhány órán belül 180 fokos fordulatot hajtott végre. A CDU, a CSU, az FDP, az SPD és a Zöldek közös jelöltet állít az államfőválasztáson – jelentette be a német sajtó legnagyobb meglepetésére. Az ötpárti jelölt pedig – immár Merkel jelöltjeként is – Gauck lett, aki egy berlini taxiban értesült minderről. Ha kitölti az öt évet, és lesz néhány emlékezetes beszéde, akkor mindez Merkel győzelmeként kerülhet be a történelemkönyvekbe.
Gauck máris figyelmeztetett rá: nem fog tudni minden elvárásnak megfelelni. Míg a „nagy” német államfők áltlalában a német múlttal, a holokauszttal, a németek háborús felelősségével igyekeztek szembesíteni nemzetüket, Gauck valószínűleg Wulff nyomdokaiba lép majd: a német társadalom integrációja, a bevándorlók és a németek kapcsolata lehet majd elnökségének egyik fő témája. Gazdasági és külpolitikai kérdésekben egyelőre nem szeretnemegnyilvánulni, mert bevallotta, azokhoz nem ért, még tanulnia kell. Kedvenc témája egyébként az utóbbi években a „szabadság” kérdése. Nem tagadja, világéletében inkább konzervatív, mint baloldali értékeket vallott, így valójában senki sem érti, hogy Merkel miért nem gondolt rá korábban mint lehetséges államfőjelöltre?
A két lábon járó lelkiismeret
Joachim Gauck 1940-ben született Rostockban, egy hajóskapitány fiaként. Tizenegy éves volt, amikor apját elvitte a titkosrendőrség. Négy évig mit sem tudtak róla, de amikor a csontsovány férfi – aki szó szerint otthagyta a fogait a Gulagon – 1955-ben visszaérkezett Szibériából, a család egy csapásra összezárt a politikai rendszerrel szemben. Mivel nem volt hajlandó csatlakozni a kommunista i úsági szervezethez, nem vették fel német–történelem szakra az egyetemre. Teológiára viszont igen. Ezt nem tartotta annyira veszélyesnek a rezsim.
Huszonöt éven át dolgozott lelkészként Joachim Gauck Rostock egy lakótelepi negyedében. Vaskos aktát gyűjtött róla a Stasi, és erről elsőként maga győződhetett meg, amikor a rendszerváltás után a múlttal való szembenézést sürgette. Rostockban egyébként nem akárkiket látott vendégül: 1988-ban Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár is felszólalt a Marienkirchében. A szociáldemokrata politikus beszédét dübörgő taps fogadta.
Gauck 1989-ben ott volt a Neues Forum alapítói között, majd a keletnémet állampárt ellen szerveződő civil mozgalom egyik hangja és arca lett.
Heti istentiszteletei sokak szerint hozzájárultak a rendszer megingatásához. Egyszer még párttag is lett – nem az állampárté, hanem a Bündnis 90 ellenzéki szervezeté, amelynek színeiben bejutott az utolsó keletnémet parlamentbe. Nem szégyelli, hogy az első szabad választáson szabályosan elsírta magát a megrendültségtől.
Össznémet hírnevét azonban annak köszönheti, hogy tíz éven át állt a Stasi iratait feldolgozó, akkoriban csak Gauck-hatóságnak nevezett hivatal élén. Ebben a minőségében mindent elkövetett azért, hogy ne merüljenek a feledés homályába a keletnémet rendszer jogsértései és az emberi gyarlóságok: hogyan figyelték meg és jelentették fel egymást munkatársak, szomszédok, olykor családtagok. És ebből hogyan formált mesteri elnyomó rendszert a Stasi.
Interjúiban általában baloldali liberális konzervatívként határozza meg önmagát. – Messziről jövök – írta még a 2010-es államfői kampányra nyitott honlapján. – Amikor születtem, háború volt és barna diktatúra. Gyerekkoromban pedig egy másfajta, szocialista diktatúra tombolt, amely megfosztotta az embereket a hatalomtól és a szabadságtól. Óriási szerencsém volt, hogy részt vehettem a szabadságért való e küzdelemben. Azóta tudom, hogy a félelem soha nem jó iránytű. Emberi dolog persze, de nincs az a válság, legyen az társadalmi vagy magánéleti, amelyben jó tanácsadó lenne. Ilyen helyzetben csak egymásból meríthetünk erőt – írta egyfajta ars poeticaként.
Mint egykori lelkész, tud és szeret az emberekhez szólni, ért a nyelvükön. Papír nélkül, szabadon ad elő, egy évig tévéműsort is vezetett. Ha pedig úgy hozza a sors, a könnyeit sem szégyelli. A német sajtó szerint nemcsak az emberek eszét, hanem a szívét is meg tudná hódítani.
Ahogy meghódította a nála húsz évvel fiatalabb nürnbergi újságírónőt, Daniela Schadtot, akivel 1990 óta együtt él távkapcsolatban. Lelkésztől talán furcsa, de négy gyermeke anyjától, korábbi feleségétől a mai napig nem vált el. Sokan sürgették, hogy most már vegye feleségül Németország jövendőbeli first ladyjét, de a pár ellenállt: csupán a protokoll miatt nem esküsznek. (I. E.)
