Az állami televízió képsorai szerint a damaszkuszi felvonulók Aszad képe mellett az orosz és a kínai zászlót is vitték magukkal, a köszönet jeléül, hogy vétójukkal az ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozták „a külföldi beavatkozást”. Állítólag az állami alkalmazottaknak kötelező volt a részvétel a rendszer iránti hűséget bizonyító megmozdulásokon.

A hivatalos sajtó szerint a hadsereg csütörtökre megtisztította „a fegyveres terroristáktól” az észak-nyugati Idlibet is, Homsz és a jordán határhoz közeli Deraa után. A város az Aszad elleni tüntetések egyik fő kiindulópontja volt egy éve. Ellenzéki források arról számoltak be, hogy Idlibnél 23, a katonák által megkínzott, majd kivégzett ember tetemére bukkantak. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint az Aszad-rezsim elleni felkelés egy éve alatt több mint nyolcezer civil vesztette életét, nagy többségüket a biztonsági erők megkínozták. Az ENSZ adatai szerint mintegy 230 ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására, közülük majd 30 ezren menekültek külföldre az erőszak elől. Az ankarai külügyminisztérium csütörtöki közlése szerint az utóbbi 24 órában újabb ezer ember, köztük egy szíriai tábornok – sorrendben immár a hetedik – érkezett a Törökország határán létesített menekülttáborba.

Megfigyelők szerint a polgárháborús helyzet részben annak következménye, hogy a lakosság tíz százalékát adó alaviták – akikhez Aszad is tartozik – állnak szemben a nagy többséget adó szunnita muzulmánokkal.

Az ENSZ és az Arab Liga különleges megbízottja, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár ma számol be a BT-ben damaszkuszi útjáról, s arról miként fogadta a szíriai válság békés megoldására tett kezdeményezését Aszad és az ellenzék. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki mindvégig a külföldi beavatkozás ellen volt, csütörtökön annak a reményének adott hangot, hogy Annan erőfeszítései végül eredményre vezetnek. (Moszkva nem is titkolja, hogy az Aszad-rendszert fontos partnernek tekinti a térségben, s egyben az orosz fegyverexport jelentős célpontjának.) Ugyanakkor mintegy 200 emberjogi szervezet közös állásfoglalásban szólította fel Moszkvát és Pekinget, hogy ezúttal ne akadályozzák meg az ENSZ BT-ben az esetleges döntést Aszad rezsimje ellen. Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő szerdai washingtoni találkozója után világossá vált, hogy csak szankciókban, s nem katonai fellépésben gondolkoznak Szíria esetében. Obama szerint a katonai beavatkozás a jelenlegi szakaszban a polgárháború kiterjedésével járna. AlainJuppé francia külügyminiszter egy csütörtöki nyilatkozatában hasonlóan vélekedett, a szíriai helyzet sokkal bonyolultabb, mint Kadhafi Líbiája volt. – A szíriai emberek megosztottak, ha fegyvert adnánk valamelyik csoportnak, akkor a polgárháború elmélyedne a szunniták, keresztények, alaviták és síiták között – érvelt.

Három további állam, Szaúd-Arábia, Olaszország és Hollandia jelentette be a legutóbbi 48 órában követsége bezárását, fokozva ezzel az Aszad-rezsim nemzetközi elszigeteltségét.

Szaúd-Arábia, amely a térségben Irán vetélytársa, egy ideje nyíltan a felkelők oldalára állt, s sürgeti az ellenzék felfegyverzését külföldi segítséggel.

A brit Guardian napilap leközölt több száz olyan e-mailt, amelyet állítólag tavaly júniustól februárig kapott vagy küldött Aszad elnök és Nagy-Britanniában élő szíriai családból származó felesége. A levelezés szerint elsősorban Irán adott a katonai erőt demonstráló tanácsokat, egyben bírálta, hogy a szíriai elnök reformokkal csillapítaná az ellenzéket. A katari emír lánya pedig arról biztosította a szíriai elnököt, hogy szükség estén menedéket nyújtanak neki Dohában. Közben Aszad felesége, Ászma a polgárháború közepette többször is drága ruhákat és ékszereket rendelt Európából.