Sztárok, tévés személyiségek, énekesek, valamint az internet segítségével három nap alatt bejárta a világot a videó, amelyet az IC készített, hogy felhívja a figyelmet Joseph Kony közép-afrikai hadúr véres tetteire.

Sikerült: a 29 perces videót három nap alatt közel 53 millióan nézték meg csak a YouTube videomegosztó oldalon (és nem ez az egyetlen hely, ahová feltöltötték). A nagyközönség előtt eddig ismeretlen hadúr neve immár nemcsak a közösségi médiában téma, hanem iskolákban és munkahelyeken is. Az internet és a fiatalok erejét mutatja, hogy a Kony tetteit egyébként ismerő amerikai diplomaták is gyermekeiktől hallottak először a filmről, akik a Facebookon vagy a Twitteren olvastak róla – írja a The New York Times (NYT). Az IC és a Kony 2012 című film nem a semmiből érkezett.

A történet 2003-ban kezdődött, amikor a fiatal, friss diplomás amerikai, Jason Russell Ugandába utazott, az ottani állapotokról alig tudva. Kony seregével akkor találkozott, amikor a dzsungelben az előtte haladó teherautóra valaki rálőtt. Ezután megismerkedett a helyiekkel, akik beszéltek neki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által is körözött Kony kegyetlenkedéseiről, és Russell úgy döntött, az ő megállításának szenteli az életét. Vagy ha mást nem tud tenni, akkor felhívja a figyelmet Kony seregének, az LRA-nak a kegyetlenkedéseire: húsz év alatt közel 30 ezer gyereket raboltak el, és az általuk kirobbantott konfliktus ugyanennyi áldozatot követelt Észak-Ugandában a Foreign Policy szerint.

Russel megalapította az IC-t. Több filmet is készített a témáról, a szervezet pedig a beérkezett adományokból a helyszínen, Ugandában is megvalósított programokat, például iskolákat épített. Erőteljes kampányt folytattak az amerikai főiskolákon, ahol sok támogatót szereztek. Többször jártak Washingtonban is, ahol törvényhozókat igyekeztek meggyőzni arról, hogy lépjenek fel Konyval szemben. Az ő tevékenységüknek is köszönhető, hogy Barack Obama amerikai elnök tavaly ősszel száz, speciálisan képzett amerikai katonát küldött Ugandába, hogy segítsen a helyi hatóságoknak elfogni Konyt – idézi fel a NYT.

Az újabb filmet március 6-án töltötték fel az internetre. Ez alapvetően nem is Konyról szól, hanem az IC-ről és annak harcáról az elmúlt években. A végén pedig egy felhívás áll: segíts, oszd meg a videót, és „tedd híressé” Konyt, hogy mindenki tudja, ki ő és miket követett el. A sajtó máris követte, mi vezetett a lélegzetelállítóan gyors népszerűséghez: kellett hozzá például egy jó néhány ezres, az elmúlt években kiépített elkötelezett támogatói bázis a közösségi médiában, amely elindította a hullámot. Nagy szerepe volt a hírességeknek is: olyanok osztották meg Facebook- vagy Twitter-oldalukon a videó linkjét, mint Oprah Winfrey vagy a fiatal énekes, Justin Bieber. Ők azonnal rajongók millióihoz juttatták el az IC üzenetét.

Maga a videó is úgy épül fel a szakértők szerint, hogy könnyen befogadható legyen. Ez pedig nem könnyű: a „vírusként” terjedő videók átlagban kétpercesek, az IC filmje ehhez képest nagyon hosszú. De ügyesen kapcsolatot teremt a nézővel, egy fiú történetén keresztül mutatja be Kony kegyetlenkedéseit, akit elraboltak, majd harcra kényszerítettek. Arca lesz a távoli afrikai konfliktusnak, ami nem is túl bonyolult a film szerint: Russell a képernyőn kisfiának magyarázza el, hogy Kony a „csúnya bácsi”, akit meg kell állítani, mert gyerekeket rabol el.

Leegyszerűsít, és talán ezért hatásos, ám ezért kapja a legtöbb kritikát is az IC. Ugandából és a világ minden tájáról megszólaltak szakértők, akik felhívják a figyelmet, hogy a két évtizede kegyetlenkedő Kony tevékenysége és annak kontextusa bonyolultabb, mint ami a filmen látható. Ráadásul csapatainak a létszáma jelentősen csökkent, és már nem is Ugandában van, onnan kiűzték – immár a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság néhány száz fős csapatának területe. – Ami a videóban látható, az egyáltalán nem igaz, ezért többet árt, mint használ. 2006 óta itt egy szál LRA-katona sincs, az emberek hazatértek, bevetették a földjeiket, próbálnak vállalkozásokba kezdeni – mondta a brit Telegraphnak Beatrice Mpora, egy egészségügyi szervezet munkatársa abban az ugandai városban, ahol korábban Kony katonáinak központja volt.

Az IC-t azért is kritizálják, mert a befolyt adományoknak csupán egyharmadát költik el a terepen a humanitárius programokra, a többi filmkészítésre, fizetésekre és marketingmunkára megy el. A most elhíresült filmnek az üzenete is homályos: azért szólít fel plakátolásra és egy áprilisban megrendezendő akciónapra, hogy az afrikai hadúr neve ismert legyen, „nehogy az amerikai kormány visszahívja a speciális erőket még azelőtt, hogy Konyt elkapják”. Nem világos, a hatalmas médiafigyelem hogyan segíthetné elő a harcok befejezését; egyesek szerint az IC-t csak az érdekli, hogy minél több adományt gyűjtsön be így.

Azt azonban a kritikusok is elismerik: az eddig marginális közép-afrikai konfliktus egy csapásra ismert lett a világon, ezt pedig két évtized alatt sem sikerült elérnie a témával foglalkozó többi szervezetnek. Barack Obama gratulációját fejezte ki a kampányért, és a BBC szerint Louis Moreno Ocampo, a Nemzetközi Büntetőbíróság vezetője is támogatásáról biztosította a filmkészítőket.

Joseph Kony a lányával és a fiával egy 2008-as fotón