Dezertált Aszad közeli embere
Eddig Husszameddin a legmagasabb rangú damaszkuszi funkcionárius, aki a szíriai tömegmegmozdulások kezdete óta szembefordult Bassár el-Aszad kormányzatával. Menekülését Damaszkuszból az ellenzékiek szervezték meg, szóvivőjük azonban nem árulta el, hol vették fel Husszameddin videoüzenetét. A volt miniszterhelyettes elmondta, hogy 33 évnyi kormányzati munka után fordult szembe a „bűnös rezsimmel”, és felszólította kollégáit, hogy „hagyják el a süllyedő hajót”. Husszameddin élesen elítélte Moszkvát és Pekinget, mert szerinte a szóban forgó két kormány „nem a szír nép barátja, hanem gyilkosok partnere”.
Damaszkusz tegnap lehetővé tette a fővárosba érkező Valerie Amos ENSZ-megbízottnak, valamint a Vöröskereszt néhány képviselőjének, hogy nem egészen egy órát töltsenek Homszban, ahová a hatósági ellenállás miatt már egy hete nem jut be az első nemzetközi segélyszállítmány. Amos a látogatás után arról számolt be, hogy a város általa megtekintett részei „teljesen le vannak rombolva”. A lakosság nagy része elhagyta lakó helyét. Amosszal egyidejűleg Damaszkuszban tárgyalt Peking különmegbízottja is. Li Hua Hszin állítása szerint találkozott a szír ellenzék képviselőivel is, de erről további részleteket nem közölt. Peking hatpontos rendezési tervet dolgozott ki a szíriai válság megoldására, egyebek között az erőszak azonnali leállítására és párbeszédre szólítja fel a szemben álló feleket, és sürgeti a humanitárius segélyezés megindulását. Valid el-Moallem szír külügyminiszter üdvözölte a hatpontos kínai tervezetet. A kínai elképzelések a Biztonsági Tanácsban Szíriával kapcsolatban zajló konzultációkon is napirenden szerepelnek. A BT tanácskozásán Vitalij Csurkin orosz képviselő azzal vádolta Líbiát, hogy kiképezi és fegyverrel látja el a szír felkelőket. A nagykövet szerint „a forradalom exportja ezzel a terrorizmus exportjává vált”. A líbiai kormány tagadta az orosz vádakat. Líbia volt az első ország, amely még tavaly októberben elismerte a szír ellenzéket tömörítő Szíriai Nemzeti Tanácsot.
A közel-keleti állam körüli diplomáciai manőverek sorát kiegészítik Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárnak, a világszervezet és az Arab Liga közös Szíria-megbízottjának kairói tárgyalásai. Annant szombaton várják Damaszkuszba, kairói megbeszélései az ottani tanácskozásait készítik elő. Mohamed Amr egyiptomi külügyminiszter, miután tegnap találkozott Annannal, hangot adott az arab államok azon aggodalmának, hogy egy szír polgárháború kitörése, illetve az ellenzék felfegyverzése súlyos kockázatokat jelent az egész régió biztonsága szempontjából. Annan szintén arról beszélt, hogy „a további militarizáció Szíriában” csak súlyosbítaná a helyzetet.
Monszef Marzuki tunéziai elnök közölte: országa kész befogadni Bassár el-Asszad szír elnököt lemondása után. Marzuki szerint Damaszkuszban a jemeni mintára kellene megoldani a válságot. Jement az mentette meg az újabb polgárháborútól, hogy lemondásáért cserébe az államfő szabadon távozhatott az országból.
Oroszország védi pozícióit Szíriában
Nem hoz változást Oroszország Szíriával kapcsolatos álláspontjában a Vlagyimir Putyin győzelmével végződő vasárnapi elnökválasztás.
Egyrészt a májusban távozó Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt is alapvetően a kormányfőként dolgozó Putyin határozta meg a külpolitikát – másrészt Moszkva jelezte: továbbra is csak olyan határozatot fogad el az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely a polgárháború szélére sodródott Szíriában nem csak Bassár el-Aszad erőit, de az elnök ellen küzdőket is a harcok beszüntetésére szólítja fel. A Moszkva és Peking által megvétózott két korábbi határozat a Kreml szerint egyértelműen a felkelőket támogatta.
A szombaton Kairóba utazó orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem Aszad pártját fogja, hanem a külföldi katonai beavatkozást ellenzi, amíg lehetséges a tárgyalásos megoldás. Moszkva láthatóan nem szeretne úgy járni, ahogy Líbiában, ahol az ENSZ BT-ben adott tartózkodó szavazatával hozzájárult a NATO beavatkozásához. (Ezen a ponton nyilvános ellentét is támadt Medvegyev és az orosz vétó mellett érvelő Putyin között.) Moszkva és Damaszkusz között ötmilliárd dollárra becsült fegyverexport-szerződés érvényes, amit nem kíván elveszteni. (Putyin a szovjet módon reagál minden olyan lépésre, amelytől befolyási övezetét félti. Az új arab rendszerek ráadásul másként működnek, mint a Moszkva által domesztikált korábbi arab diktátorok – például az Aszad család.)A választási kampány alatt Putyin cikksorozatot jelentetett meg, ebben kitér az „arab tavaszra” is. A változásokon átesett országokban Oroszország gazdasági érdekei is sérültek – írta. „Olyan érzést kelt mindez, mintha nem is az emberi jogok védelme, hanem a piac újraosztása lett volna a cél” – állította, megjegyezve, hogy veszélyes precedenst teremene, ha az orosz vétó miatt Washington a konszenzuskeresés helyett megkerülné az ENSZ BT-t. (Ny. G.)