Pedig a fiatal pszichológus helyzete ideális: a város délnyugati részén háromszobás lakása van, amelyet egyetemi tanár szülei vettek még a kilencvenes években kedvezményesen. A háromszobás panel ma legalább nyolcmillió rubelt ér (1 rubel kb. 7,5 forint).

Aki három napnál tovább tartózkodik a fővárosban, annak bejelentett moszkvai lakcímet kell szereznie – akár dolgozik, akár csak a rokonait jött meglátogatni –, máskülönben egy igazoltatás után az őrszobán találhatja magát. (Természetesen ez elkerülhető, hiszen a regisztrációkra külön féllegális iparág épült, ahogyan a rendőr megvesztegetése is bevett dolog, ha az ember ellenőrzésbe fut, s nincs lakcíme. Semmi szokatlan nincs abban, ha a metróvagonokban kiragasztott „partizánhirdetések” munkavállaláshoz moszkvai címet, egészségügyi kiskönyvet kínálnak a diplomák és érettségik mellett.) Ám a 143 milliós Oroszország – és nem kevésbé a volt szovjet tagköztársaságok – számára Moszkva a nehézségek ellenére is az ígéret földjét jelenti. Vagy a kényszermegoldásét. – Két napot dolgozom, közte a buszon alszom. Aztán két napra hazamegyek Kolcsuginóba – ismerteti heti rendjét Vjacseszlav. Az iránytaxi sofőrje – aki saját szavai szerint 30 ezer rubelt könnyen megkeres – télen a busz helyett egy sokadmagával bérelt szálláson húzza meg magát éjszakára havi hatezer rubelért. – Nálunk buszsofőrként legfeljebb tízezret keresnék – ad magyarázatot arra, miért éri meg a fáradságot a moszkvai vesződés.

Viktoria naponta kétszer másfél órát utazik a lehetetlenségig tömött elektricskán – a várostól kétszáz kilométerre is elérő HÉV-en –, hogy egy tévécsatorna technikai munkatársaként megkeresse havi 60 ezer rubeljét. –Lakást persze ennyiből Moszkvában nem éri meg bérelni. A munkahelyemhez közel legalább 40 ezer rubelbe kerülne, vagy olyan távol kéne kivennem valami lyukat 25 ezerért, hogy akkor már haza is utazhatok – tárta fel az egyszerű számtan részleteit, amelyből kitűnik: a legnagyobb nehézséget Moszkvában a lakáshelyzet okozza, a legnagyobb vagyont pedig az önálló lakás jelenti. Moszkvai családok százezrei élnek háromgenerációs kényszerközösségben hatvan négyzetméteren, a lakásvásárlás reménye nélkül. A lakások ára négyzetméterenként átlagosan 800 ezer forintra rúg. Köszönhető ez annak, hogy a 2008-as csúcs után az árak valamelyest csökkentek.

A közszférában a fizetések hiába magasabbak, mint vidéken – Moszkvához képest e tekintetben az ötmilliós Szentpétervár is alsóbb kategó riát képvisel –, az összeg gyakran csak arra elég, hogy a családok sok pénzből éljenek hónapról hónapra, a megtakarítást hiábavalónak tartva. Oroszországban az átlagkereset 22 ezer rubel körül van, de Moszkvában eléri a 43 ezer rubelt (320 ezer forintot), amelyből az egykulcsos adó révén csak 13 százalékot kell levonni. A drága boltok, kávézók, éttermek tele vannak, a külvárosi lakótelepeken is láthatók sokmilliós autók. A metróban tucatnyi utas jut egy-egy kocsira, újságolvasás helyett iPaddel ütik el az időt, nem is beszélve az okostelefonnal babrálók tömegéről.

– Lakásra gyűjteni nem tudok. Kocsit vettem, nyaranta általában Európába utazom, jövőre Thaiföldre – meséli egy moszkvai általános iskola fiatal tanítónője. Tatjana fizetése tavalyig elérte a nettó 70 ezer rubelt, ami nem kirívó amagasabb besorolású oktatók esetében. Igaz, az idén a fővárosi kiegészítések megvonása miatt harmadával csökkent, ám a jelenlegi 47 ezer rubel is többszöröse egy vidéki tanár 10-11 ezer rubeles fizetésének. A különbséget az adja, hogy az 1900 milliárd rubeles – nagyjából 60 milliárd dolláros – költségvetésből működő Moszkva nagyvonalú juttatásokkal egészíti ki a közalkalmazottak bérét. Erre más város kevésbé képes. (A főváros egy főre kivetített költségvetése – amely az idén 11 százalékos hiányt tervezett be –másfélszerese amásodik szentpétervárinak és háromszorosa a harmadik tyumenyinek. A főváros ennek harmadát – 585 milliárd rubelt –szociális célra költi.)

Sokan boldog moszkvai lakástulajdonosként találják meg a számításukat. – A lányom Ausztriában él, most, hogy nyugdíjbamegyek, én is oda költözöm – meséli Jurij. A testnevelő tanár nemrég talált bérlőt jó fekvésű lakására, s reményei szerint a havi kétezer dolláros bérleti díjból fog megélni Ausztriában. Ott ráadásul kávézni is olcsóbb, mint Moszkvában, ahol ezerötszáz forint alatt már nemigen kapni feketét, de lassan egy filteres teát sem.

Dubna, a Tulai kormányzóságban: csak földrajzilag van közel Moszkvához, életszínvonalban évtizedek választják el a fővárostól