Előbb a buldózerek, aztán a slágerek
A versenynek otthont adó s a tervek alapján lenyűgöző látványt nyújtó Kristály Csarnoknak, valamint a környéken épülő széles utaknak, szép parkoknak, luxusapartmanházaknak és a hatalmas bevásárlóközpontnak az is a küldetésük, hogy egy modern, szinte Dubaival vetekedő azerbajdzsáni fővárost mutassanak be a külföldnek.
Ardu Adigezalovának minderről más véleménye van. A kétgyermekes családanyának az otthonába került a csillogó-villogó popesemény. Mint az amerikai központú emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch (HRW) közölte, Adigezalova tavaly októberben arra ébredt, hogy rázkódik a lakásának is otthont adó épület. Mint kiderült, a buldózerek munkába kezdtek, hogy eltakarítsák a fejlesztéseket akadályozó lakóépületeket. A bakui hatóságok számos ingatlant – gyakran törvénysértő módon – kisajátítottak, a kilakoltatás ellen küzdő lakókat pedig különböző módszerekkel próbálták rábírni a távozásra. Adigezalováéknak arra sem jutott idejük, hogy személyes holmijukat magukhoz vehessék. A HRW szerint a család minden vagyonát maga alá temette a ledózerolt épület.
A HRW többtucatnyi illegális ingatlankisajátítást dokumentált Bakuban. A buldózerek azonban nemcsak a hatóságok által „feleslegesnek” minősített lakóépületeket vették célba, lerombolták Leila Junusz irodáját is, miután az emberi jogi aktivista szót emelt a hatósági önkény miatt – írta az EUobserver.com honlap.
Egyesek szerint a hatóságok nevetséges összeget ajánlanak fel kárpótlásul. – Csak annyit akarunk, amennyit a törvény előír, és amiből lehet egy másik rendes lakást venni. Amit fizetni akarnak, abból lakást nem tudunk venni – idézte a Spiegel Online az egyik érintett családot, Zadir Gulamirovot és feleségét, Kadiját.
A dalfesztivál európai szervezői láthatóan igyekeznek távol tartani magukat az azeri belügynek nevezett kisajátításoktól és kilakoltatásoktól. A Spiegel Online idézte az azeri kormány megbízásából a bakui tévéshow-t rendező Jörg Graboscht. A német producer szerint a nem túl szép látványt nyújtó szürke lakótelepi házak eltűnése nem is nagy tragédia.
A dalfesztivált szervező Európai Televíziós Szövetség (EBU) állítja: nekik semmi közük a fejlesztésekhez, nem kérték régi épületek lerombolását és újak felhúzását. A Kristály Csarnok és környéke látványterveit jóváhagyták, miután a bakui illetékesek közölték, hogy a beruházások lényegében beépítetlen területeken valósulnak meg. Az EBU állítja, politikával sosem foglalkoznak – 1969-ben, a Franco-rezsim idején Madridban is rendeztek akkor még Eurovíziós Nagydíjnak nevezett dalversenyt.
A kőolajban és földgázban gazdag Azerbajdzsán már jó ideje széles körű nemzetközi kampányt indított, amelynek célja az országimázs javítása és befolyásának növelése. Ebbe illeszkedett az Alijev család által irányított szovjet utódállam indulása az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagságáért. A harmadik világbeli országoknak bőkezű fejlesztési segélyeket kilátásba helyező Baku Magyarországot és a jóval esélyesebbnek tartott Szlovéniát is maga mögé utasította a múlt októberi New York-i szavazáson.
Az imázskampány része volt a 2011-es eurovíziós dalfesztivál megnyerésére indított „offenzíva” is. Azerbajdzsánt az Eldar& Nigar duó képviselte, a Running Scared című szám svéd–brit koprodukcióban született. Az anyagiakban nem szűkölködő projekt mögött nem kisebb támogató személyiség, mint Mehridan Alijeva, az államfői posztot betöltő s a 9,1 millió lakosú országot autoriter módon irányító Ilham Alijev felesége állt.
Leila Junusz szerint a bakui eurovíziós döntő megszervezése körüli visszaélések és emberijog-sértések sokat elárulnak a kritikus sajtót különböző módszerekkel elhallgattató rezsim természetéről. – Ebben az országban nem tisztelik sem a jogot, sem az erkölcsöket – nyilatkozta a Spiegel Online-nak az asszony, aki még a Szovjetunió fennállása idején kezdett el harcolni az emberi jogokért. Az azeri emberi jogi aktivisták egyébként bojkott helyett az Énekelj a demokráciáért! (Sing for Democracy) kampánnyal próbálják meg felhívni a figyelmet a nyilvánvaló jogsértésekre. Az egyelőre álmok szintjén mozgó Nabucco gázvezeték kapcsán a Nyugat, így az egymást követő magyar kormányok által is körbeudvarolt Alijev-rezsim módszereiről sokat elárul, ahogy megpróbáltak „elbánni” Markus Löninggel. A Merkel-kormány emberi jogi megbízottja az év elején levélben fordult a német versenydal kiválasztásáért felelős producerhez, Stefan Raabhoz azt kérve: éljenek a lehetőséggel, és álljanak ki az emberi jogokért. A szabad demokrata Löninget gyorsan kipécézte magának a kormánypárti azeri sajtó. Az egyik rezsimhű napilap részegesnek nevezte a német politikust, aki tulajdonképpen az ősellenség, Örményország zsoldjában áll, ráadásul viszonya van Junusszal. Összeesküvés-elméletből jeles.
