Az ötvenéves karrierdiplomata megbízatása Nigériára, Ghánára, Dél-Szudánra szól. Ezen országokban korábban volt magyar diplomácia képviselet. Nigériából jelenleg is több száz diák tanul a hazai egyetemeken. A külügyi tárcát érintő megszorításokat az elmúlt évtizedben elsősorban a szubszaharai jelenlét szenvedte meg, ma már csak Pretoriában és Nairobiban működik magyar nagykövetség. Az Abujában és Addisz-Abebában jelen lévő Szlovákia kétszer ennyi, Csehország még ennél is több diplomáciai képviselettel rendelkezik Afrikában. Ez nem pusztán presztízskérdés: az Európai Unió fejlesztési politikájának nyolcvan százaléka – részben történelmi okokból – Afrikába irányul. Az Európai Fejlesztési Alapba (angol rövidítéssel EDF) befizetett pénzekből –Magyarország esetében a 2008–2013 közötti időszakban 125 millió euróról van szó –, a hazai vállalatok is részesedhetnének, ha találnak Afrikában megfelelő partnert és együtt pályáznak az EDF-ből finanszírozott projektekre. Éppen ezért az új magyar külpolitikai koncepció már tervezi két misszió újranyitását is: Nigériában és Etiópiában.

– Az a feladatom, hogy megnyissam a kapukat. Afrikában az élet minden területét az állam irányítja. Ha sikerül jó kapcsolatokat kialakítani az állami intézményekkel, megnyílnak a csatornák a gazdasági szféra szereplői előtt is – hangoztatja Maris, aki eddig tizenkét évet szolgált a fekete kontinens különböző országaiban. Tapasztalatból mondja, Afrika olyan piac, ahol jelen kell lenni, a személyes kapcsolatok kiemelten fontosak, nem lehet csak e-mailben vagy telefonnal intézni az ügyeket. Jó hír, hogy több hazai cég is azt fontolgatja: közös kereskedelmi képviselőt küldenek Accrába, Ghána fővárosába.

Mezőgazdaság, egészségügy, vízgazdálkodás, oktatás – sorolja a hazai gazdaság számára érdekes afrikai területeket. Lehetőség volna technológiaexportra is: szerinte jól eladható lenne az a magyar eljárás, amely a szóját bizonyos feldolgozás után emberi fogyasztásra alkalmassá teszi. Az olajszektorban szintén akadhatnak piaci szeletek. A tavaly függetlenné vált Dél-Szudán szeretné csökkenteni függőségét az északiaktól, s ezért a kelet-afrikai partokig vezető kőolajvezetéket tervez. Magyar cégek beszállítóként vehetnének részt a több milliárd eurós projektben.

Először persze Magyarországnak érdemes volna gesztusokkal jeleznie az afrikai államok felé: nem fordultunk el tőlük. Ilyen gesztusok lehetnének például magyar állami ösztöndíjak. Dél-Szudánba, az új állam politikai elitjében többen is magyar egyetemeken végeztek, így például a felsőoktatásért felelős miniszter is, aki szívesen küldene diákokat hazánkba tanulni.

Maris az Afrikában is egyre aktívabb civil szervezetek mellett találkozott az egyetemek képviselőivel is. A felsőoktatási intézmények igen érdekeltek abban, hogy minél több fizetős külföldi diákot tudjanak megnyerni. Van olyan vidéki egyetem, ahol az afrikai diákok évente több tíz millió forint tandíjat hagynak ott, s ennek többszörösét költik el az adott városban.

A hamarosan Nigéria fővárosába, Abujába látogató diplomata szerint apró lépésekkel lehetne visszaállítani a magyar jelenlétet. Fontos lenne utazó konzulra épülő, de esetleg külgazdasági missziót is ellátó képviselet megteremtése Nyugat-Afrikában. A beruházás megérné: még több önköltséges diákot lehetne Magyarországra „csábítani”, akik itt költenének, ahogy az őket meglátogató, s fizetős ügyfélként a hazai egészségügyi szolgáltatásokat szívesen igénybe vevő rokonaik is.