Már az FBI-t is bevetnék
„Kedves Bernat, ebben az ügyben nem voltunk olyan jók, mint ahogyan én azt képzeltem. Fáj ugyan, de nem térhetünk napirendre a történtek fölött.” A levelet az osztrák szövetségi nyomozó hivatal elnöke,
Herwig Haidinger írta a belügyminisztérium egyik tábornokának 2006 szeptemberében, alig egy hónappal azután, hogy Natascha Kampusch kiszabadult fogságából, s jelentkezett a rendőrségen. Natascha akkor lépett meg, amikor elrablója, a nála 26 évvel idősebb Wolfgang Priklopil épp telefonált. A férfi azonnal kocsiba vágta magát, és keresésére indult. Amikor nem találta, egyetlen barátját és üzlettársát hívta telefonon. E. H.-nak meggyónta szörnyű tettét, majd az elővárosi vonat elé vetette magát, s rögvest szörnyethalt.
Zsebében anyjának szóló búcsúlevelet találtak.
A világot bejárt rémtörténetet, amelyből Kampusch 2010-ben 3096 nap címen nagy sikerű könyvet is írt, Haidinger is jól ismerte. De ő a lány kiszabadulásának másnapján már azt is tudta, hogy a rendőrségi nyilvántartásban nyolc éve ott szerepelt Priklopil neve, s fehér Mercedes kisbuszáról – amivel 1998. március 2-án elrabolta az iskolába tartó kislányt – is volt adat. A rendőrség 1998. április 4-én fel is kereste Priklopilt, aki a kérdéses időpontra nem tudott alibit igazolni, mégsem foglalkoztak vele. Tíz nappal később egy környékbeli rendőrkutya-idomár tett bejelentést Priklopilről. Jelezte, hogy gyanús neki a Strasshofban visszavonultan élő 35 éves férfi, akinek a háza a pincétől a padlásig fel van szerelve riasztóval, a kerítése pedig egy erődítményre emlékeztet. A férfinak kommunikációs nehézségei vannak az emberekkel, a gyerekekhez vonzódik – hangzott a bejelentés. Az információk bekerültek a rendőrségi nyilvántartásba, de feltehetően hanyagság miatt végül senki sem ment utánuk.
Haidingert,a szövetséginyomozóhivatal elnökét 2008-ban felmentették állásából. A suttogások azonban nem csitultak. 2008-ban újabb vizsgálat kezdődött, amibe bekapcsolódott a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság volt elnöke, akik aztán nem hagyták elaludni az ügyet.
Legsúlyosabb kételyük a magányos tettes teóriájára vonatkozott. Úgy vélték, hogy Priklopil nem egyedül rángatta be autójába a kislányt, s hogy a sokéves sikeres rabtartáshoz is szüksége volt „külső” segítségre. Egy tizenkét éves kislány annak idején szemtanúja volt Natascha elrablásának: ő két férfit látott a Mercedesnél, egyikük a volánmögött ült, amásik lökte be a lányt a kocsiba. A nyomozók azonban fantáziálásnak minősítették megfigyelését, s nem foglalkoztak vele.
A főbírók a Natascha naplójában is megtalálható bejegyzéseken is elgondolkodtak. Kampusch leírta, hogy az autóba rántást követően Wolfgang Priklopil takarót dobott a fejére, hoszszan bolyongtak, majd egy erdőbe vezette az autót. Ott megállt, sokáig telefonálgatott, majd strasshofi házához hajtott, ahol az észrevehetetlen, mázsás ajtóval lezárt pincébe zárta a lányt. Ám az eredeti terv nem ez lehetett, mert a pince ekkor még üres volt, ajtaját nem lehetett zárni, az ágyként szolgáló szivacsot is később hozta Priklopil, mint ahogyan a jéghideg verem fűtéséről is utóbb gondoskodott. 2009-ben egy 58 éves rendőr ezredest, Franz Kröllt bíztakmeg az ellentmondások kibogozásával. De nem sokáig vizsgálódhatott, mert 2009. december 16-án hirtelen parancs érkezett, hogy a nyomozást fejezzék be. Fél évvel később Kröllt holtan találták, saját pisztolyával végzett magával.
Kröll öngyilkossága máig a Kampusch-ügy titokzatos részletei közé tartozik. Karl Kröll szerint a bátyja azt mondta neki, hogy nagyon óvatosan kell nyomoznia, mert könnyen életveszélybe kerülhet. Szerinte egy magas rangú politikusokat is magában foglaló pedofil pornókör játszik szerepet a homállyal teli történetben. „Iszonyatos botrányról van szó, amely ha robban, abba egész Ausztria beleremeg” – mondogatta. Kröll állítólag több személyt néven is nevezett, s főleg a többször meggyanúsított barátot és üzlettársat, E. H.-t találta gyanúsnak. Kröll azt is állította öccsének, hogy Natascha Kampusch mindent tud, de jobbnak látja, ha hallgat. Rebesgetik, hogy 2003-ban gyereket is szült, ami csak tovább növeli a rejtélyeket.
Pillanatnyilag a bécsi parlament belügyi albizottsága előtt fekszik a változatlanul csupa titok sztori. Most felröppent a hír, hogy elölről kezdik a nyomozást, és az egészet az amerikai FBI-ra bízzák. A „20 Minuten” svájci internetes portál már azt is vitatja, hogy Priklopil öngyilkos lett. „Hogy maradhatott a test sértetlen, s került mellé, nyilván a jó felismerhetőség miatt a fej, amikor a mozdony általában hosszú kilométereken át tolja maga előtt áldozatait?” – ébreszt újabb kételyeket a portál, arra célozva, hogy talán a barát tette el őt láb alól, s helyezte később a sínek mellé. Az sem igaz, mondják amatőr nyomozók, hogy a Priklopil zsebében talált, Mama megszólítású búcsúlevél valódi, s tudni vélik, hogy írásszakértők szerint a betűk inkább E. H. írásához hasonlatosak.
A 3096 napban Natascha Kampusch azt írta, hogy a kiszabadulása utáni négy évben nem tudta a múltat lezárni, újabb és újabb fantazmagóriákkal zaklatták, összeesküvés-elméletekkel szembesítették. Azt remélte, hogy a vizsgálat 2010-ben lezárul. Könyvének utolsó mondata úgy hangzik, hogy szabad vagyok. Tévedett…
