– A lényeg az, hogy az első osztály előtt minden gyerek vegyen részt valamilyen szervezett oktatási formában – mondta a Népszabadságnak Király András oktatási államtitkár. Nagyon sok romániai gyerek az iskolában találkozik először a ceruzával, ismerkedik a színekkel. – Kutatások bizonyítják, hogy ezek a gyerekek huzamosabb ideig hátrányt szenvednek azokkal szemben, akik rendszeresen jártak óvodába – tette hozzá az államtitkár.

Nem először történik kísérlet az iskola előtti szervezett oktatás általánossá tételére. Egy 2005-ben született miniszteri rendelet értelmében már létrehoztak előkészítő évfolyamokat az óvodában. A részvétel azonban nem volt kötelező, ezért sokan csak annyira vették komolyan, mint magát az óvodát. A tárca külön előkészítőket, nyári táborokat szervezett az óvodába ritkábban eljutó roma gyerekek számára, szintén csekély eredménnyel.

2012 szeptemberétől a hétéves gyerekeket kötelező iskolába íratni, a hatévesek közül pedig az iskolaéretteket. A nem iskolaérettek – erről pszichológus dönt – az úgynevezett nulladik osztályban napi négyórás, játékos foglalkozáson vesznek részt. Jegy vagy más típusú osztályozás itt nem lesz, viszont beírják, ha valaki hiányzik. Ez a módszertan egyik kulcs eleme, amitől a tárca eredményt vár: egy másik rendelkezés ugyanis a gyerekek rendszeres iskolai jelenlétéhez köti a szociális segélyek folyósítását.

A szülőket igazán az háborította fel, hogy a tárca korlátozza az iskolaválasztást. – Véget kell vetni annak, hogy az úgynevezett jó iskolákba csak bizonyos szülők gyerekei kerülhetnek be – mutatott rá kérdésünkre az államtitkár. Az új szabályozás szerint a beiratkozás több körben zajlik, és az iskolák nem tagadhatják meg a körzetükbe tartozó gyermekek felvételét. Ezt eddig megtehették arra hivatkozva, hogy beteltek a helyek. Márpedig a „jó iskolákban” rendszerint már hónapokkal a beiratkozás kezdete előtt beteltek a helyek. A szülők egyesülete kifogásolta: alkotmányos jogot sért, hogy nem választhatják azt az iskolát, amelyet a gyerekeik számára a legmegfelelőbbnek tartanak.

Egy felmérés szerint a szülők 75 százaléka ellenzi az előkészítő átköltöztetését az iskolába. A megkérdezettek 65 százaléka nem bízik abban, hogy a minisztérium szeptemberig képes lesz megszervezni az átállást.

Erre hivatkoznak a szülőket támogató szakszervezetek is: nincs elég terem, megfelelő bútorzat és szakképzett munkaerő. – Több helyütt két, nemritkán három évfolyam váltja egymást napközben ugyanabban a tanteremben – érvelt Gheorghe Izvoranu, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke. A minisztérium ellenben állítja, minden feltétel adott, hogy az „érettségi” tesztek végeztével ma elkezdődjön a beiratkozás. Király András kiemelte: készen áll a tanterv, amelynek alapján beindulhat az előkészítő osztályokban tanító pedagógusok képzése, és folyamatban van a bútorok és szemléltetőanyagok beszerzése, külön a kisebbségi diákok számára.

Becslések szerint a mostani elsősök közül mintegy 20 ezer, vagyis minden tizedik diák „átugrotta” az óvodát, ám sokak – így Király – szerint is ez a szám is „erősen hozzávetőleges”. Az államtitkár egyúttal cáfolta a feltevést, hogy az előkészítő áthelyezése mögött az óvodák túlzsúfoltsága állna. Bukaresti városi legenda szerint a terhességi teszttel egy időben érdemes „beszerezni” egy óvodai helyet. A napközik piacán sem jobb a helyzet: az államiban kevés a hely, a magán pedig havonta 300-400 euróba kerül, amit a legtöbb szülő nem tud megfizetni, hiszen ekkora a nettó átlagbér.