Netanjahu a Fehér Házban: atomvita a „vörös vonal” mentén
Obama azt üzente az irániaknak, hogy velük szemben nem a feltartóztatás politikáját folytatja, hanem meg akarja akadályozni, hogy nukleáris fegyverhez jussanak. Az elnök biztosította Netanjahut, hogy „mindig támogatást ad Izraelnek”, s elismerte országa önvédelemhez való jogát. Netanjahu sietve kifejtette, hogy országának önállóan is képesnek kell lennie a védelemre. A lehetséges nézetkülönbséget jelezte, hogy az amerikai államfő előző nap az izraeli-amerikai konferencián hangsúlyozta a diplomáciai eszközök fontosságát is. Amíg Obama a megelőzést sürgette, republikánus kihívói szerint engedékeny politikája teszi lehetővé az iszlám köztársaság atomhatalommá válását.
Az amerikaiak szerint a „vörös vonal”, amit az irániak nem léphetnek át, az, amikor utóbbiak már összerakhatják a rakétába szerelhető nukleáris robbanófejet. Az izraeliek feltehetően jóval előbb veszélyesnek tartanák már a helyzetet, például amikor az uráncentrifugákat mind a föld alatti üzemekbe vitték. Az amerikaiaknak van olyan bombájuk, amellyel ezek az üzemek megsemmisíthetők, Izrael viszont ilyeneket nem kapott. A pozíciók különböznek a szankciók hatását illetően is. Az USA szeretné, ha kivárnák, milyen hatással van az iráni programra a pénzforrások elapadása. Az iráni kőolajvásárlásra kimondott EU-embargó a bevételek megcsappanásával jár, különösen, ha Japán és Dél-Korea is csatlakozik ehhez. A bankügyletek, pénzátutalások megbénítása pedig általában nehezíti meg az iráni kormány működését. Nem véletlen, hogy bejelentették: akár aranyban is fizethetnek az olajért a vevők.
Az izraeli álláspont szerint az iszlám köztársaság „gyilkos rezsim”, amely világszerte terrorszervezeteket támogat, ezenkívül expanzív, domináns pozícióra törekszik a térségben. Az atomfegyver birtoklása ennek csak egy eleme, hátország, amely elszabadítaná csatlósait – a Hezbollahot Libanonban és az Iszlám Dzsihádot Gázában. Az izraeliek szerint az iráni nukleáris fegyver óhatatlanul atomfegyverkezési versenyt indítana el a térségben. Egy lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő izraeli szakértő szerint, ha összerakják a civilnek beállított iráni atomprogram elemeit, abból katonai program kerekedik ki. Más szóval: Teherán az atomprogramjára költi GDP-je húsz százalékát. Az eddig dúsított urán kilencven százaléka fegyveralapanyag lesz. „Egyre kényesebb a helyzet” – figyelmeztetett a szakértő, aki nem használta az izraeli politikusok által gyakran felfestett új „nukleáris holokauszt” képét.
Elemzők szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Irán atomfegyver birtokába jutna. Ennél egy fokkal kedvezőbb, ha megelőző csapással megakadályozzák ebben. A legjobb a probléma diplomáciai megoldása lenne. Lehetséges tárgyalóasztalhoz ültetni őket – vélik. Emlékeztettek arra, hogy az iráni vezetők lassították programjukat az iraki Szaddám-rendszer szétverése után, de hozzáteszik: Irán nagyon különbözik Észak-Koreától, amelynek a nukleáris kapacitás nem a terjeszkedéshez, hanem a rezsim megőrzéséhez kellett. Irán esetében nem engedhetik meg, hogy eljussanak az atomfegyverig, miközben hangoztatják, hogy nem törekednek rezsimváltoztatásra. Ez az irániak dolga.
