Az adatokat csütörtökön ismertették az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) mexikóvárosi tanácskozásán, harminc ország kormánya, bűnüldöző szervei képviselőinek részvételével. Az országhatárokat átlépő, nemzetek feletti szervezett bűnözés jelenti a legnagyobb kihívást a nyugati földrész államaira, hiszen a kábítószercsempész-bandák immár a demokráciát fenyegetik, amikor választásokat befolyásolnak, kiállnak egyes jelöltek mellett – hangzott el.

Így védik magukat a helybéliek a Guatemalaváros melletti Castanas bejáratánál

Az elmúlt hónapban két börtöntűz is ráirányította a figyelmet Latin-Amerikára. Több mint tíz országból érkeztek halottkémek, hogy segítsenek a hondurasi fővárostól 80 kilométerre lévő Comayagua fegyintézetben bekövetkezett tűz 357 áldozata, köztük száz szénné égett tetem azonosításában. Hat észak-amerikai szakértőcsoport a tűz okának felderítésére kereste a választ, de nem találták szándékos gyújtogatás nyomait. A másik esetben, a mexikói Apodaca börtönben viszont nem volt véletlen a tűz, szándékosan idézték elő, hogy a Zetas drogbanda harminc tagja a káoszt kihasználva megszökhessen. Előbb azonban még meggyilkoltak 44 foglyot, akik a rivális Golfo kartellhez tartoztak. A nyomozás azt állapította meg, hogy a börtön vezetése és az őrök többsége is segédkezhetett a Zetas tagjainak a szökésben.

Miközben a kábítószerbandák elleni véres háború Mexikóban az utóbbi öt évben 47 ezer halottat követelt, kevés szó esik arról, hogy a csempészet útvonala részben áthelyeződött Közép-Amerikába. Egy évtizede az Egyesült Államok dollármilliárdokat adott Kolumbiának a drogbárók elleni harcra: akkor lett a csempészet központja Mexikó. Felipe Calderón mexikói elnök kemény fellépése azonban új útvonalak felkutatására és ezzel a bűnözés exportálására késztette az alvilágot. A DEA, az USA drogellenes ügynöksége szerint 2011-ben a dél-amerikai szállítmányok immár 95 százaléka Honduras, Salvador és Guatemala érintésével jutott észak felé.

A legfontosabb átrakóbázis Honduras karib-tengeri partján Mosquita, ahol az amerikai radarok 2011-ben kilencven nem bejelentett repülést regisztráltak. Ennek a földrajzi átrendeződésnek a következménye nagyrészt, hogy az ENSZ legutóbbi jelentése szerint immár Honduras vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol legtöbb a gyilkosság „békeidőben”. Hondurasban tavaly 100 ezer főre 82 erőszakos haláleset történt, Salvadorban 61, Guatemalában 42, miközben Mexikóban csak 18. Tavaly a nyolcmilliós Hondurasban elkövetett 6236 gyilkosságból mindössze negyvenet derített fel a rendőrség, amiből megfigyelők arra következtetnek, hogy az egyenruhások maguk is részesei az alvilágnak, így a drogcsempészetnek. William Brownfield nagykövet, a washingtoni külügyminisztérium kábítószer-ellenes és bűnüldözési irodájának vezetője szerint napjainkra Közép-Amerika már nagyobb biztonsági fenyegetést jelent, mint Mexikó. – Gyakorlatilag kizárt, hogy egy ország csupán drogútvonal legyen, az ottani illegális fogyasztás is szinte automatikusan megugrik, mert a kábítószer a fizetőeszköz – hangoztatta a vezető amerikai diplomata.

Az ENSZ kábítószerügyi bizottsága szerint az Egyesült Államok fogyasztópiaca veszi fel Dél-Amerika kokaintermelésének 37 százalékát. Az egymást váltó washingtoni kormányzatok drogellenes stratégiája arra épült, hogy a problémát az ország határain kívül „rendezze”, s így pénzzel, illetve a DEA ügynökeivel segítse a harcot Kolumbiában, Mexikóban és másutt. Barack Obama amerikai elnök 2013-ra tervezett költségvetésében viszont több mint 15 százalékkal csökken az ilyen célú támogatások összege: Mexikó 20, Guatemala pedig 60 százalékkal kapna kevesebbet a drogellenes fellépésre.

Evo Morales bolíviai elnök – aki a helyi kokalevél-termesztők szakszervezeti vezetőjéből lépett elő államfővé – hosszú ideje szinte egyedül képviselte azt a nézetet, hogy a drogcsempészettel szemben a megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok engedélyezné a kábítószer árusítását. A közelmúltban Brazília, Kolumbia és Mexikó három korábbi elnöke is hasonló nyilatkozatot adott ki. Majd a napokban Guatemala és Salvador jelenlegi államfője vetette fel, hogy az áprilisban esedékes Amerika-közi csúcson, amelyre Obama is hivatalos, napirendre kellene tűzni a témát. Elnökválasztási évben Obama aligha hajlandó megvitatni a kábítószer legalizálásának, így a fogyasztás büntetése megszüntetésének kényes témáját, amely az Egyesült Államokban tabunak számít. Még akkor sem, ha időközben már 13 államban engedélyezték a marihuána gyógyászati alkalmazását.