Az unió vezetői várhatóan kijelentik, hogy „komoly és mélyülő aggodalommal” tapasztalják az emberjogi helyzet romlását az egykori szovjet tagköztársaságban. Emiatt felkérik a külügyminisztereket, hogy további intézkedéseket készítsenek elő, miután hétfőn már bejelentették, hogy újabb 21 fehérorosz rendőrtisztet és bírót helyeztek beutazási tiltólistára az emberjogi túlkapások miatt. Catherine Ashton, az EU külpolitikai felelőse ezt kommentálva jelezte, hogy márciusban döntenek majd arról, kiterjesszék-e a bankbetétek befagyasztását a belarusz oligarchia további tagjaira is, a nyomás fokozásaként Alekszandr Lukasenko rendszerére.

Az EU és Minszk viszonya azóta romlott meg különösen, hogy a Lukasenko elnök 2010-es, immár negyedik ciklusra való újraválasztását követő tiltakozásokat erőszakkal elfojtották Fehéroroszországban, és ellenzékiek százait börtönözték be. Brüsszel ekkor visszaállította a beutazási tilalmat az államfő és más vezetők ellen is. Jelenleg már kétszáz név szerepel ezen a feketelistán, és három belarusz vállalat banki kinnlevőségeit is befagyasztották annak megnehezítésére, hogy Minszk devizához jusson.

A fehérorosz külügyminisztérium most kedden – válaszként az uniós külügyminiszterek hétfői döntésére –távozásra szólította fel az EU és Lengyelország minszki nagykövetét. Erre az EU-tagállamok – köztükMagyarország is – bejelentették, hogy hazarendelik konzultációra a misszióvezetőiket. Nem világos, hogy „a hazarendelés” mennyi időre szól. Egyelőre a tagállamok követségeit és konzulátusait ügyvivők vezetik. Vannak Brüsszelben olyan vélemények – írta az EUobserver uniós hírportál –, hogy a nagykövetek csak akkor térjenek vissza, ha Fehéroroszországban szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Ám diplom áciai megfontolásokból ilyen döntés nem várható a huszonhetek részéről. Állítólag Szlovénia már legutóbb is kifogásolta, hogy a feketelista üzletemberekre való kiterjesztése árthat a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.

Minszk ugyanakkor egyértelmű bátorítást és támogatást kapott tegnap Moszkvától. Nyikolaj Patrusev, Oroszország biztonsági tanácsának titkára újságíróknak azt nyilatkozta: a szankciók politikája nem adhat pozitív eredményt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az EU vezetői azt hiszik, „más kormányokat és népeket taníthatnak arra, miként is kell nekik élni”. Patrusev azt fejtegette, hogy nem a kioktatás és a büntetés, hanem a kompromisszumkészség hozhat előrelépést. A Belta minszki hírügynökség megszólaltatta Pavel Rodjonovot, az ország legfelsőbb ügyészségének osztályvezetőjét, aki szerint megállapítható: egyes személyek külföldi kapcsolataik felhasználásával kértek fel kormányokat és nemzetközi szervezeteket szankciók, köztük gazdasági jellegű intézkedések bevezetésére.