A céget a budapesti születésű George Friedman alapította 1996-ban. Előtte húsz évig a pennsylvaniai Dickinson Főiskolán tanított politikatudományt, és hivatalos életrajza szerint az amerikai fegyveres erők és üzleti világ konzultánsa is volt. A magáncég székhelye a texasi Austinban, egy banképület harmadik emeletén van. Alkalmazottként negyvenen dolgoznak a Stratfornál, de sok gyakornokot és külső munkatársat, fizetett informátort alkalmaznak.

A Stratfor levelezését és előfizetői listáját az Anonymous hackercsoport szerezte meg még decemberben, és adta át a WikiLeaksnek. Nagy revelációval eddig nem szolgáltak az „árnyék-CIA” levelei. Az egyik szenzációsnak mondott közlés szerint a pakisztáni hírszerzők és katonai vezetők, köztük tábornokok, ismerték Oszama bin Laden al-Kaida-vezér rejtekhelyét Abbottabádban. Ennek az ellenkezőjét józan ésszel eddig sem gondolhatta senki. A másik privát hírszerzői összegzés azzal állt elő, hogy az izraeliek (kurd partizánok segítségével) felrobbantották a legtöbb iráni nukleáris létesítményt. Igaz, ezt némi kétkedéssel fogadták a Stratfor emberei is. A texasi cég érdeklődött a WikiLeaks dolgai iránt is – négyezer e-mail foglalkozik a kiszivárogtató portállal. Megtudhattuk, hogy a Coca-Cola érdeklődött, milyen erős a PETA állatvédő szervezet Kanadában, és várható-e, hogy az állatvédők a vancouveri téli olimpián akciót szerveznek a vállalat ellen. (Egyébként a Coca-Cola az állatvédő fellépése nyomán deklarálta, hogy felhagy az állatkísérletekkel.) A Dow Chemicals pedig jogvédőkről kért információt, akik méltó kárpótlást követeltek az 1984-es indiai (Bhopal) vegyi üzemi katasztrófa túlélőinek, illetve az áldozatok családjainak.

Az elkötelezett leleplezők hangsúlyozzák, hogy a Stratfor szoros kapcsolatban van a CIA-vel és az izraeli hírszerzéssel. Mások azonban inkább magát a Stratfort leplezik le. A cég internetes oldalán (stratfor.org) szokványos külpolitikai összefoglalókat találunk. A cég önjellemzése szerint a Stratfor geopolitikai mélyelemzéssel látja el előfizetőit. Azt állítja, hogy a hagyományos médiától eltérően ők a nyílt források elemzését végzik, és világszerte emberi erőforrásokra támaszkodnak. Ezekből az adatokból készítenek „elemzéseket intelligens olvasóknak, mentesen az ideológiától, politikai program, nemzeti elfogultság nélkül.”

Max Fisher, a The Atlantic Monthly szerzője szerint a Stratfor ugyanazt szolgáltatja, mint a The Economist, csak egy héttel később és több százszor drágábban. Fisher, aki maga is kapott hírleveleket a Stratfortól, úgy emlékezik, hogy a geopolitikai analízist már többnyire olvasta az előző napi The New York Timesban. A szerző szerint a „nyílt forrású” kutatás egyszerűen azt jelenti, hogy a cég gyakornokai „megguglizzák” a feladatul adott témát. „Egy, a Közel-Keleten dolgozó NGO munkatársa a Twitteren azt írta: találkozott a forradalmi események idején a Stratfor egy emberével, aki korábban nem volt még Egyiptomban, nem beszélt arabul, s a megkérdezettől kért eligazítást, hogy miként jusson a Tahrir térre.” Fisher szerint „a The Atlantic is küld veszélyes helyekre (Irán, Szíria) ügynököket. Úgy hívják őket, »riporter«”. Ezek aztán sokszor titkos információkat gyűjtenek, amit továbbítunk ügyfeleinknek, akiket „előfizetőknek” nevezünk. Sokszor mi is adunk pénzt helyi, gyakran névtelenséget kérő forrásoknak, akiket szabadúszó szerzőknek nevezünk. Más szerzők szerint az üzleti szféra a Stratforon keresztül fér hozzá volt amerikai kormányhivatalnokok tudásához, kapcsolataihoz. Van, aki úgy véli: a Stratfor olyan árnyékintézmény a nemzetközi politikai kockázatelemzésben, mint ahogy az iraki megszállás idején elhíresült Blackwater cég által szállított magánhadsereg és kiképzőalakulatok is azok voltak.

Elképzelhető, hogy a texasi e-mailek közlése elsősorban Julian Assange érdeke. Az ausztrál férfi kiadatása ellen küzd Londonban, miközben súlyos konfliktusba került korábbi társaival és együttműködő sajtópartnereivel. Jól jön a friss hírnév.

Rajtaütés az Anonymouson

Az Anonymous hackercsoport 25 tagját tartóztatta le a rendőrség Argentínában, Chilében, Kolumbiában és Spanyolországban, közölte az Interpol. Az akció során 250 számítógépet és mobiltelefont is lefoglaltak. A letartóztatottak 17–40 évesek voltak. Egyikük valószínűleg a spanyolországi és a dél-amerikai számítógépes műveletekért felelős menedzser volt. A hackereket honlapok elleni túlterheléses támadásokkal vádolják. Az Interpol azután indította el az akciót, hogy a csoport chilei és kolumbiai honlapokat vett célba. A hackerek a kolumbiai védelmi minisztérium és az elnökség, a chilei nemzeti könyvtár, valamint a chilei Endesa villamos művek internetes oldala ellen intéztek támadást. (Nol.hu)

Julian Assange Londonban