Románia blokkolja a szerbeket
Románia a Szerbiában élő vlach kisebbségre hivatkozva akadályozta meg, hogy már most döntés szülessen a tagjelölt státusz megadásáról. A bukaresti tiltakozást értetlenséggel fogadták Brüsszelben. Diplomáciai források szerint a bukaresti fenntartások inkább azt a célt szolgálták, hogy a román schengeni csatlakozásra valamiféle ígéretet csikarjanak ki a tagállamokból. Románia és Bulgária teljes értékű csatlakozását a belső határokat eltörlő egyezményhez főleg Hollandia – korrupcióval és határőrizettel kapcsolatos – aggályai akadályozzák.
A mostani tanácsi egyezség értelmében a románok és a szerbek ígéretet tesznek arra, hogy kétoldalú egyezmény keretében rendezik a kisebbségek kérdését. A magyar delegációt vezető Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár (újságíróknak nyilatkozva) kiemelte annak jelentőségét, hogy végre egy tanácsi dokumentumba is bekerült a kisebbségvédelem, és a kisebbségek védelmének fontosságát hangsúlyozza mint csatlakozási kritériumot. A dokumentum leszögezi, hogy a kisebbségvédelem jogi és intézményi kereteit meg kell teremteni, és ebben előrelépést kell elérnie Szerbiának. A lépéseket az Európai Bizottság az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen ellenőrzi. – Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból nagyon fontos dokumentum, komoly előrelépés –értékelte az államtitkár.
A csúcson tehát vita várható Szerbiáról. Győri Enikő ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy győz a józan ész, nem lesznek „szerencsétlen társítások” különböző ügyek között, és végül Szerbia „megkapja azt a státuszt, amelyért megdolgozott”. Az államtitkár kitért arra is, hogy a tagjelölti státusz megadásával az unió azt üzenné a szerb népnek, hogy megéri együttműködni. A szerb tagjelölti státusz megadása már tavaly decemberben téma volt az EU-csúcson, de akkor az állam- és kormányfők februárra halasztották a döntést, több időt hagyva a szerb–koszovói párbeszédnek. A Szerbiától 2008-ban elszakadt, főleg albánok lakta országot Szerbia mellett öt uniós tagállam (Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia) sem ismeri el.
A hét végén áttörést ért el Brüsszelben a szerb és koszovói tárgyaló delegáció a technikai, de Koszovó életképességéhez annál fontosabb kérdésekben. Sikerült megállapodni a „modus operandiban” a közös, európai részvétellel működő határvédelem ügyében, az unió jogállamiságot támogató, EULEX nevű missziójának működéséről a koszovói szerb területeken, illetve Koszovó részvételéről a regionális találkozókon. Utóbbiak olyan balkáni tanácskozásokat jelentenek, amelyeken Szerbia is részt vesz. Koszovó felszólalhat a saját nevében (eddig a koszovói ENSZ-misszió képviselte), és bár nem használhatja a „köztársaság” kitételt, neve mellett lábjegyzetben utalnak a terület jogállására vonatkozó ENSZ-határozatra (ez szerb kérés volt), valamint a függetlenségi nyilatkozatot jogszerűnek ítélő nemzetközi bírósági döntésre (koszovói kérésre). A megoldások bonyolultsága jelzi, mennyire kicsi mozgásteret hagyott a két fél az uniónak bármiféle megegyezésre.
Azért, hogy Koszovó is kapjon valamit, a tanács „tudomásul vette”: az Európai Bizottságmegvalósítási tanulmányt készít arról, hogy a tagság felé vezető úton első lépést jelentő stabilizációs és társulási megállapodás politikai, gazdasági és jogi feltételei adottak-e. Diplomaták hangsúlyozzák: az, hogy erről egyhangú döntés született, nem jelenti azt, hogy az öt, Koszovót el nem ismerő tagállam megváltoztatta volna a véleményét.
Szerbia hivatalosan 2009 decemberében jelentkezett tagnak. Ha az állam- és kormányfők rábólintanak a tagjelölti státusz megadására, akkor októberben kerül elő ismét a kérdés, amikor az Európai Bizottság javaslatot tehet a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumára. Bizottsági források ugyanakkor emlékeztetnek, hogy ez a folyamat még sokáig tarthat, hiszen például Montenegró már 2010 decemberében megkapta a tagjelölti státuszt, de a tárgyalások csak idén nyáron indulnak meg.
A Timok-völgyből jön a viszály
A szerbiai román közösséggel szembeni bánásmód, többek közt a román kisebbség létének a tagadása vezetett oda, hogy Románia megkérdőjelezi Szerbia európai elhivatottságát – erősítették meg bukaresti források kedden. A Timok-völgyi, 300 ezer fősre becsült románság néhány éve került a román külpolitika homlokterébe, Traian Basescu elnök tavaly novemberben is ellátogatott a térségbe. Előtte Belgrádban biztosította Borisz Tadics szerb államfőt, hogy Románia nem köti a román kisebbség helyzetének javításához az EU és Belgrád közötti társulási megállapodás jóváhagyását. A szerb fél honorálta a gesztust. Basescu azzal az ígérettel tért haza, hogy a magukat románnak valló szerb állampolgároknak Belgrád biztosítja az anyanyelven történő oktatást, a szabad vallásgyakorlást és az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatását. Ám a szerbek két héttel később nem írták alá a Tadics által ígért intézkedések beütemezéséről szóló jegyzőkönyvet a kisebbségi vegyes bizottságban. (Szőcs Levente)
