Az Európai Bizottság „az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságaira” hivatkozva döntött a kifizetések felfüggesztéséről a romániai Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (POSDRU) keretében. Erre 3,47 milliárd eurót különítettek el Romániának a 2007–2013-as időszakra. A bizottsági döntés után a frissen beiktatott munkaügyi miniszter elrendelte, hogy a tárcának alárendelt operatív program kedvezményezettjei tegyenek nyilatkozatot: nem kínáltak fel kenőpénzt és nem vesztegették meg – akár személyesen, akár közvetve – az irányító hatóság tisztviselőit.

Claudia Boghicevici azzal kezdte tárcavezetői pályafutását, hogy aláírta a programot irányító hatóság vezetőjének menesztését. Olyan jelzéseket kapott ugyanis, hogy „decemberben és januárban hiányosságok mutatkoztak a helyszíni ellenőrzéseket és az értékelők munkáját illetően”. A sajtó kiugró példával illusztrálta a megállapítást: 100 ezer euróból szerveztek szakmai továbbképzőt a kelet-romániai Jászvásár (Iasi) 130 tisztviselőjének – a „diákok” három síparadicsomban „összpontosítottak” a tananyagra, ráadásul közülük csak 62-en voltak tisztviselők, a többiek a szervezők közül kerültek ki.

A visszaélésekről szóló sajtóbeszámolókban gyakran találkozni pártok holdudvarába tartozó cégekkel, sőt egykori miniszterek nevével is. Sorina Placinta volt ifjúsági és sportminiszter, demokrata-liberális (PDL, kormánypárti) szenátor számára éppen decemberben hagyott jóvá félmillió euró vissza nem térítendő támogatást a hatóság. A pénzt nyolcvan munkás átképzésére fordítják. A sajtó szerint Placinta asszony negyedik alkalommal részesül hasonló összegű támogatásban, az átképzések pedig mindannyiszor a cégei profilváltozásait követik. Egy korábban jó nevűnek számító újságíróról kiderült, hogy miután elszegődött tanácsosnak az oktatási miniszter mellé, négymillió euró értékben kapott finanszírozást cége felnőttképzési projektjére.

A 2010-ben lemondott pénzügyminiszter, Sebastian Vladescu exneje 2,6 millió eurós projektet futtat. Ioan Botis munkaügyi miniszter pedig tavaly áprilisban azért kényszerült lemondani, mert kiderült, hogy az akkor neki alárendelt irányító hatóság 500 ezer eurós támogatást hagyott jóvá a felesége érdekeltségébe tartozó cégnek.

A Közpolitikai Intézet (IPP) tanulmánya szerint a demokrata-liberálisok által ellenőrzött megyék és települések 13 projektre tízmillió eurót kaptak – míg az ellenzék által vezetett önkormányzatok 18 jóváhagyott projektjére mindössze 6,8 millió euró jutott az elmúlt négy évben.

A gondokat a román hatóságok sem tagadják, sőt a felfüggesztést valójában Bukarest „kérte”, még mielőtt Brüsszel maga derített volna fényt a rendellenességekre. Így Románia megúszhatja a kifizetések ideiglenes beszüntetésével, máskülönben szankciókat és forrásmegvonást kockáztatott volna.

Leonard Orban, a tavaly októberben létrehozott Európa-ügyi minisztérium vezetője szerint a felfüggesztés így is érintheti a kedvezményezetteket, ha a hiányosságokat nem sikerül pótolni az Európai Bizottság által megszabott féléves határidőn belül. Orban – aki 2007-től két éven át EU-biztos volt – nem zárta ki a lehetőséget, hogy Románia néhány hónapos felfüggesztés esetén is elveszíthet alapokat.

A futó projektek egyelőre nem állnak le, és a kedvezményezettek megkapják az esedékes kifizetéseket, csak éppen a román kincstártól, nem pedig az EU-tól. Az így folyósított összegeket azután Románia elszámolhatja Brüsszellel. A munkaügyi minisztérium szerint időközben a megszokott rendben zajlik a projektek értékelése. Erre nagy szükség is van, hiszen az EU-tól lehívott összegek alig érik el a Románia számára elkülönített 19 milliárd eurós alap 5,5 százalékát (január végi adat).

Marius Pieleanu szociológus szerint az uniós alapok lehívásánál is fontosabb, hogy a kapott pénzt haszonnal költse el Románia. – Magam is irányítottam néhány projektet, és azt tapasztaltam, hogy Brüsszel egyáltalán nem figyel a végeredményre. Nem számít, mire megy a pénz, a lényeg, hogy a kérelmező teljesítsen bizonyos formai feltételeket – veti fel Pieleanu. – Kérdés, mennyiben szolgálják a konvergenciát az uniós pénzen síelő tisztviselők.