Az eurózóna pénzügyminiszterei megszavazták a mentőcsomagot, de ezt Görögországban az emberek másként élik meg. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter ugyan azt mondta, hogy ország „elkerülte a horrorforgatókönyv megvalósulását”, ám ezt a társadalom nem így értékeli. Tegnap bizottságokban kezdődött vita a parlamenti szükséges törvénymódosításokról, reformokról, korlátozásokról. Ezek ahhoz kellenek, hogy megérkezzen a 130 milliárd eurós segély első adagja, és márciusban kifizethessék az esedékes 14,5 milliárd államkölcsön-törlesztést. Szerdán került a parlamenti bizottság elé a magánhitelezők adósságcseréjét rendező törvény tervezete, miközben az egészségügyi bizottság a szociális kiadások további csökkentéséről tárgyalt. Csökkentik 22 százalékkal a 751 eurós minimálbért is. Az adósságcsere célja, hogy 2020-ra a GDP jelenlegi 160 százalékáról 120 százalékra csökkenjen a görög államadósság. A magánhitelezők az általuk birtokolt kötvények nominális értékének 53,5 százalékát elveszítik – írta a BBC. A tényleges veszteségük azonban 70 százalék lesz.

Az immár szokásos forgatókönyv szerint a szakszervezetek és a kommunista párt újra tüntetést hirdetett a megszorítások ellen szerdán délutánra a Szintagma (Alkotmány) térre. A rendőrség már korábban kordonokat épített, hogy megelőzze a legutóbbi tüntetés barbár rombolását. Akkor több házat felgyújtottak az athéni belvárosban, boltokat fosztottak ki az anarchisták, és a hatóságok most sem számítottak másra. A magánalkalmazottak GSEE szakszervezeti szövetsége a sajtóhoz eljuttatott kiáltványában azt közli, hogy a görög „dolgozók visszautasítják az egyre keményebb neoliberális intézkedéseket, amelyeket hitelezőinek túlzó követelései kényszerítenek ki”.

A Görög Kommunista Párt (KKE) főtitkára, Aleka Papariga asszony kijelentette, hogy pártja napi harcot indít a megszorító intézkedések megakadályozására. „Ez önvédelmi harc lesz!” – mondta a politikusnő. Az előrejelzések szerint a kommunistáknak és a szélsőjobbnak is megnőttek az esélyei a következő választásokon. A nagykoalíciót alkotó középpártok súlyos mandátumveszteségre számíthatnak, nem pedig az eddig szokásos váltógazdálkodásra – írják az elemzők. Egyelőre annyi telik tőlük, hogy amint Jeorjiosz Papandreu korábbi miniszterelnök tette a BBC-ben, a görög társadalom által elviselt áldozatokra emlékeztetve több tiszteletet és megértést kérnek a hitelezőktől. Ám az olyan esetek, mint a pénzét kimentő anonim görög politikusé, kevéssé biztató a regnáló athéni elit számára.