Bár túlzottdeficit-eljárást jó néhány tagállam ellen indítottak, Magyarország semmilyen biztató jelzést nem küldött az unió felé. Miközben a bevételeket növelnie kellene, ezeket látványosan csökkenti az egykulcsos adó; a növelést szolgáló lépések pedig soha többé nem ismételhető, egyszeri intézkedések. Emellett a kiadások csökkentése sem meggyőző.

Legalább két konkrét oka van Balázs Péter szerint a brüsszeli bizottság mostani jelzésének. A magyar kormány arra kér hitelt, hogy a lyukas költségvetést befoltozza, így saját maga hívja fel a figyelmet arra, hogy 2008 után ismét lyuk tátong a büdzsében. – Ellentétben a kormány naiv hiedelmeivel, ezt csak az EU/IMF páros segítségével lehet befoltozni – hangsúlyozta az egyetemi tanár. A másik ok, hogy amit az Orbán-kormány az elmúlt egy-másfél évben a költségvetés konszolidálásáért és a hiány csökkentéséért tett, nem fenntartható.

Az euróövezeten kívüli tagállamoknál, így Magyarországnál is az egyetlen ellenszer a hiteles konvergenciaprogram. Ha ez a program azt bizonyítja, hogy a költségvetési hiány valóban meghaladja ugyan a három százalékot, de legalább többéves távlatban jelentős javulás várható, meg lehet úszni a szankciókat.

– Két irányba mozdulhat el a történet – tette hozzá Balázs Péter. A kedvező folytatás, hogy az EU elfogadja majd a kormány egyenlegjavító intézkedéseit, Magyarország megkapja a hitelt és az egyenleg tényleg javulni kezd. A negatív kimenetel, hogy a lépéseket nem fogadják el, sőt még meg is büntetik Magyarországot. A volt diplomata emlékeztetett: a kohéziós támogatásoknál az Európai Bizottság két fő félelme, hogy a pénzeket ellopják, vagy hogy a finanszírozott beruházások félbemaradnak. Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénzek kihelyezése és lekötése nagyon megbízható legyen.

Balázs Péter