„Ha nem a lett az egyetlen államnyelv, az egyenlő Lettország megtagadásával” – jelentette ki az államfő. Andris Berzinshez hasonlóan elutasítóan nyilatkozott a sajtóban elődje is. Ráadásul Valdis Zatlers videonyilatkozatában ezt oroszul tette, arra kérve az orosz ajkú választókat, hogy Lettország érdekében szavazzanak nemmel. Cserébe az elnök „a múlt hibáinak kijavítását” és a szolidaritás megteremtését ígérte. Igaz, beszédében utalt a szovjet időkre, amikor a lettek „még a szibériai száműzetésben sem” mondtak le nyelvükről. A parlament elnöke, Solvita Aboltina, kijelentette: az orosz nyelv hivatalossá tétele a szovjet megszállás legitimálása.

Orosz iskolás gyerekek Rigában

„Legalább 65 százalék el fogja utasítani a kezdeményezést” – mondta lapunknak a Haza és Szabadság/ Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom (TB/LNNK) párt szóvivője. Janis Tomels szerint az orosz kisebbségnek el kell fogadnia, hogy Lettországban él. „A gyakorlatban mindenütt használhatják az oroszt, noha hivatalosan csak lettül fordulhatnának a hatóságokhoz, senki sem üldözi őket” – mondta a nacionalista párt szóvivője. Az integrációhoz azonban szükség van arra, hogy a lett nyelvet köreikben is erősítsék. Épp ezért indítottak egy végül érdektelenségbe fulladt népszavazást, amely után a kisebbségi iskolákban kötelezővé tették volna az alaptárgyak lett nyelvű oktatását.

„Míg a hat másik kisebbség iskoláiban különórákon foglalkoznak a saját nyelvvel, addig az orosz két tannyelvű iskolákban minden tárgy tanítása oroszul történik. Ezt kívántuk megszüntetni” – mondta Tomels. Szerinte nem baj, hogy épp ez az akció váltotta ki a mostani „ellen-népszavazást”, mert ezután a kérdést végleg lezárják. Úgy vélekedett, hogy a nyelvi integrációt nem akadályozza az oroszok nagy száma sem. (Riga lakóinak 55 százalékát adják, de 40 százalék fölött vannak az ország két másik nagyobb városában is.) Tomels szerint ez csak idő kérdése. A fiatalok már tudnak és akarnak is lettül beszélni, ellentétben az idősebb generációval.

Elismerte, hogy az orosz lakosság már nem jelent akkora veszélyt, mint tíz éve. „Ma már senki sem vonja kétségbe az EU-tagságunkat, bár korábban így volt. A NATO-ban azonban gyengébb politikai láncszemmé válnánk, ha az orosz kisebbség akarata érvényesülne” – állította Tomels.

Az állampolgársági törvény alapján, nyelvvizsga híján a lakosság 15 százaléka – az orosz ajkúak csaknem fele – hontalan státuszú. Nem választók és nem választhatók, nem dolgozhatnak állami intézményekben és ügyvédként sem, de külföldön Lettország képviseli az érdekeiket, és lila színű irataikkal szabadon utazhatnak az EU-ban. Ennek ellenére a tavalyi rendkívüli választáson a parlament legnagyobb – ám továbbra is ellenzéki – frakcióját az orosz ajkúakra támaszkodó Egyetértés Központ (SC) adja, amelynek vezetője a rigai polgármester, Nyil Usakov. A párt a népszavazás előtt kompromisszumos javaslatot nyújtott be, amely alapján az orosz nyelv kiemelt, de nem hivatalos státuszt kapott volna. A képviselők azonban ezt leszavazták. A párt így visszafogottan, de kiáll az orosz nyelv hivatalos státusza mellett a népszavazáson, amelyet a parlament egyik kisebb ereje, az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban (PCTVL) nevű párt indított.

- Világos, hogy a népszavazást nem lehet megnyerni, és a lett marad az egyetlen hivatalos nyelv, és ez rendjén is van – közölte Usakov saját Twitter-üzenetében. A polgármester szerint azonban mégis ki kell állni a kezdeményezésért, jelezve, hogy a kormány kisebbségpolitikája nincs rendben. – A megoldás az orosz kisebbségi nyelvként való elismertetése volna – ismételte meg korábbi javaslatát Usakov.

Vita a litvániai lengyel iskolákról

Kitérővel utazott Vilniusba Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök. Az államfő a szomszéd ország függetlenségi ünnepségére kapott meghívást, ám előzőleg részt vett egy lengyel település középiskolájának ünnepségén, ahol a diákokkal és szüleikkel találkozott. Komorowski kifejtette, hogy a lengyel állam továbbra is támogatja a lengyelek iskoláztatását, mert ez „a kisebbség fennmaradásának sine qua nonja”.

Az elnök megígérte, hogy litván partnereivel megvitatja a problémákat. Az utóbbi időben a majd 300 ezres lengyel kisebbség támadásként éli meg a litván törekvéseket, amelyek száz lengyel kisiskola bezárásához vezethetnek. Nehezítik a középiskolások helyzetét is, nekik 2013-tól anyanyelvi szinten kellene litván nyelvből érettségizniük. A lengyel állam minden litvániai lengyel elsős családjának mintegy 70 ezer forintnyi iskolakezdési támogatást ad.

A vilniusi hatóságok ennek törvényességét kérdésessé teszik, miként azt is, hogy Varsó taneszközökkel, továbbképzéssel segíti a litvániai lengyel pedagógusokat. A vilniusi függetlenségi ünnepségek idején felvonulást terveznek a litván fővárosban a helyi nemzeti radikálisok (értsd nácik), akik a kisebbségek, köztük a lengyelek nélküli Litvániát követelik. (M. G.)