Lehetetlen küldetés másolni a fiskális fegyelemre, a megszorításokra, a takarékosságra épülő „német modellt”. Az sem világos, hogyan evickélhet ki az ördögi körbe jutott Görögország. Annyi bizonyos, hogy versenyképesebbé kell tennie gazdaságát, de legalább tíz évre kilátástalannak tűnik a kilábalása – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Gálik Zoltán. A Magyar Külügyi Intézet európai kérdésekkel foglalkozó főmunkatársát annak kapcsán kérdeztük, hogy az athéni parlament hétfőre virradóra elfogadta az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kialkudott megszorítócsomagot, ami lehetővé teszi a második, 130 milliárd eurós hitelcsomag lehívását. Továbbá a magánhitelezőkkel szembeni görög államadósság egy részének, mintegy százmilliárd eurónak a leírását is. Egyelőre egy 14,4 milliárdos kifizetést kell teljesíteniük a görögöknek, ehhez van szükségük a mentőcsomag megfelelő részére.

Gálik Zoltán emlékeztetett, hogy 2002 óta a görög életszínvonal meredekebben emelkedett, mint akár a német, ami ugyanakkor – az euróövezeti tagsággal – komoly versenyképességi hátrányba sodorta az országot. Miközben elkerülhetetlenek a lefaragások, nem lehet megmondani, hogy miből is állhatna talpra a görög gazdaság, ha egyszer még 2020-ra is csak a GDP 120 százalékára vinnék le az államadósságot (azaz így is rendkívül magas összegre; a maastrichti kritériumok szerinti EU-plafon ugyanis 60 százalék). Bevételeiket gyakorlatilag kamattörlesztésre fordíthatják.

Megoldást jelentene-e vajon, ha Athén búcsút mondana a közös uniós valutának? „Az eurózóna elhagyása súlyos gazdasági és politikai válságba taszítaná Görögországot, és évtizedekre visszavetné a fejlődésben. Ebben az esetben reményt csak a törékeny lábakon álló exportágazat és a külföldiek számára olcsóvá váló turizmus jelenthetne. Ennek az előnyeit azonban nehezen lehetne kihasználni a kilépés társadalmi feszültségeit még hosszú ideig elszenvedő országban. Új valuta bevezetése esetén ugyanakkor az államháztartási mérleget javító kiigazításokat, a megszorító intézkedéseket az árfolyamok automatikus, piaci kiigazodása miatt a görögök nem kizárólag külső, illetve belső politikai kényszerként érnék meg.”

Az Európai Unióra és az eurózónára eddig nem volt jellemző, hogy azon belül létrejöjjön egy „alárendelt terület”, mint amilyen most Görögország. Ahová, ha – ellentétben egyes előzetes hírekkel – nem is neveznek ki „költségvetési komisszárt”, de a mentőcsomagok részleteit csak akkor teszik lehívhatóvá, ha a görögök végre is hajtják a kialkudott megszorításokat. – Ötletelés folyik ezzel kapcsolatban, miközben az EU a fiskális unió alapjait kezdi lerakni a Merkel–Sarkozy-tervnek megfelelően – állítja Gálik Zoltán, hozzátéve: az EU is nagyon igyekszik, hogy túljusson a jelenlegi helyzeten. „Az uniónak közösségi szinten jelenleg nincsen meg a tagállami, makroszintű fiskális stabilizációt segítő, illetve kikényszerítő intézményi és jogi rendszere. Az európai mentőcsomagok miatt Görögország esetében mégis szükség van olyan eseti feltételrendszer és ellenőrzési mechanizmus kialakítására, amely a későbbiekben, módosított formában európai szintre emelkedhet.”