Mindehhez tudni kell, hogy Görögországban a menekültügyek kezelése legendásan rossz. Nem elég a nagy bürokrácia, a menekülteket sokszor és sokáig börtönszerű helyeken, iszonyú körülmények között tartják. Eközben a schengeni övezethez tartozó tagállam szigetvilága szinte nyitott a hajón érkezők előtt. Rengeteg ember akar bejutni Európába Rodosz szigetén keresztül, amelyet csak keskeny tengerszoros választ el a kisázsiai török parttól. A görögök nem véletlenül állítják, hogy a menekültügyi gondjaik nagy része Törökországból ered.

Törökország csatlakozott ugyan az ENSZ menekültügyi konvenciójához, de csak „fenntartással”. Ez azt jelenti, hogy csak az Európa Tanács tagállamaiból érkező menekülőket ismeri el (így csatlakozott először Magyarország is). A török menekültügyi törvényt még nem fogadták el. A szíriai határ menti sátorvárosokban tehát – ahol több ezren vannak sok hónapja – ideiglenes státusú menedékkérők tartózkodnak. A török kormány nagyvonalúan megnyitotta a határt a szírek előtt.

De rajtuk kívül sok-sok ezren érkeznek Törökföldre Észak-Afrikából, Irakból, Iránból és Afganisztánból. A görög–török határon gyakoriak a bangladesi és a pakisztáni állampolgárok is. Ők – akárcsak az afgánok és a szomáliak – Nyugat-Európába igyekeznének. A törökök több arab és közép-ázsiai állammal vízummentességben állapodtak meg: ez is megfelelő kiindulási pont a menekülőknek és a gazdasági migránsoknak. Ezeknek az embereknek a tekintélyes részét emberkereskedők, „utaztató ügynökségek” szállítják jó pénzért Európa felé, így nem is jelentkeznek a török hatóságoknál mint menekültek. A regisztrált menekültek legnagyobb csoportjait az irániak és az afgánok adják.

A helyzet tehát nem egyértelmű. Törökország a tranzitország az Ázsiából és Nyugat-Afrikából érkező gazdasági migránsok számára – miközben sok török is illegálisan próbál a schengeni zónába utazni (vízummentesség híján). Eközben a szíriai határon egyre nagyobb a forgalom. A kormányzó párthoz közelálló, Today’s Zaman című napilap azt írta: ha a menekültáradat tömeges lesz, ez akár a NATO-alapokmány ötödik, önvédelmi cikkelyének életbeléptetését is jelentheti.

Schengeni bővítés: júliusig marad a holland vétó

Egy sor területen előrelépést ért el Románia és Bulgária az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes harcban, de továbbra is vannak hiányosságok –állapította meg közbenső jelentésében az Európai Bizottság. A két ország schengeni csatlakozását egyedüliként ellenző Hollandia csak júliusban, a teljes körű jelentés bemutatása után dönt arról, hogy tovább blokkolja-e Románia és Bulgária schengeni tagságát.

A brüsszeli bizottság az együttműködési és értékelési mechanizmus keretében félévente értékeli, hogy a két ország az előírt területeken (igazságügyi reformok, korrupció és szervezett bűnözés elleni harc) milyen intézkedéseket hoz. Az év elején csak a technikai intézkedéseket elemzik, júliusban pedig politikai ajánlásokat is megfogalmazó, részletesebb jelentést adnak közre. (Bruxinfo)

Kitoloncolásra váró albán menekült Görögországban